Infostart.hu
eur:
368.9
usd:
336.5
bux:
142664.5
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Moszkva, 2018. május 7.Vlagyimir Putyin újraválasztott orosz elnök az elnöki ezred katonáinak integet a beiktatási ünnepségén a moszkvai Kremlben 2018. május 7-én. A negyedik államfői mandátumát kezdő Putyin a szavazatok 77 százalékának elnyerésével győzött a márciusi elnökválasztáson. (MTI/AP/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Jekatyerina Stukina)
Nyitókép: Jekatyerina Stukina

Oroszországban büntethetnek a mémek és az álhírek miatt

Oroszországban ezután börtönnel büntethető az, aki álhíreket terjeszt vagy aki tiszteletlenül emlegeti az államhatalmat az interneten. A törvénymódosítást 322 igen és 78 nem ellenében fogadták el a képviselők. A bírálók szerint mindez újabb lehetőséget ad a hatalmat bírálókkal szembeni fellépésre.

Az orosz parlament nagy többséggel fogadta el az Információról és információs technológiáról szóló törvény ellentmondásos módosítását: azt, hogy bírság, vagy akár börtön járjon az álhírek terjesztéséért és az államhatalom becsmérléséért.

Az előterjesztők azzal indokolták javaslatukat, hogy

egyes álhírek a társadalom számára fontos témákat érintve „veszélyeztethetik az állampolgárok biztonságát”.

Így tehát mostantól tilos olyan „fake news” terjesztése, ami „fenyegetést jelent a polgárok életére vagy egészségére, vagyonára, veszélyezteti a közrendet vagy a létfontosságú infrastruktúra működését”.

Az Állami Duma emellett büntethetővé tette az állami jelképek és intézmények megsértését.

Így módosították a garázdaság fogalmát. Mostantól az információs-telekommunikációs rendszerekben „illetlen” formában, az emberi méltóságot és a társadalmi erkölcsöt sértő, valamint az Orosz Föderáció államiságát, jelképeit, intézményeit és alkotmányát nyilvánvalóan nem tisztelő információ terjesztését

1500 euró körüli pénzbírsággal vagy 15 nap börtönnel sújthatják.

Az orosz főügyészség ezek után az állami informatikai hatósághoz fordulhat az olyan online médiumokhoz való hozzáférés korlátozására, ahol törvénysértőnek minősített információt publikáltak. Az internetes szolgáltatónak kötelessége lesz „késlekedés nélkül korlátozni a hozzáférést”.

Ha az oldal fenntartója eltávolította a hatóságnak nem tetsző anyagot, akkor az ellenőrző hatóságnál azt bejelentheti, amely megvizsgálja a bejelentés valódiságát és engedélyezheti a hozzáférés helyreállítását – szól a szigorú szabályozás.

A törvény hatálya azonban nem vonatkozik a hagyományos médiára és az úgynevezett hír-aggregátor, tehát több honlap tartalmát automatikusan összefogó oldalakra.

Orosz ellenzékiek szerint az ellenük való fellépést könnyítették meg most törvényi úton. Ha például valaki azt írja az interneten, hogy "Putyin egy...”, amit profán szó követ, akkor bíróság elé állhat, csakúgy, mint aki vicceket terjeszt a parlamentről – mondta a törvénykezést megfigyelő moszkvai Szova Center vezetője, Alekszandr Verhovszkij.

Mások szerint a törvény annyira ködösen fogalmaz, hogy a hatalom bármely, online úton történő bírálata így például

a mémek is „tiszteletlenségnek” minősülhetnek és eljárást vonhatnak maguk után.

A hírt felkapta a nyugati sajtó és a Guardian című brit lap idézte Szergej Svakin moszkvai ügyvédet, aki minden bizonnyal a szovjet időkre utalva azt mondta:

„hamarosan csak a konyhában suttoghatunk vicceket a hatalomról”.

A javaslat előreterjesztője, Andrej Klisasz, az Egységes Oroszország kormánypárt szenátora tagadta, hogy a törvénymódosítás a cenzúra egy formája lenne. Szerinte a hatóságok „önmagukban tiszteletet érdemelnek”. A törvényt várhatóan heteken belül aláírja Putyin elnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Hogyan kerülhetjük ki a telefonos átverések legmodernebb változatait? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Paréj Áron had- és biztonságtechnikai mérnök, kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Meglepetés a lakásárakban az Otthon Start bevezetése után: 5 ok, ami elhozta a váratlan fordulatot

Meglepetés a lakásárakban az Otthon Start bevezetése után: 5 ok, ami elhozta a váratlan fordulatot

Sokan (köztük mi is) újabb lakáspiaci árrobbanástól tartottak, amikor 2025 szeptemberében elindult az Otthon Start Program. Bár a támogatott konstrukció valóban meghódította a hitelpiacot, a várt drágulásból nem egy elnyújtott hullám, hanem szinte csak egy pontszerű felpattanás lett a bejelentést követő hónapokban. Az éves áremelkedés üteme a 2025 végi 24,4 százalékról 2026 harmadik negyedévére 6,6 százalékra lassult, az év közepére pedig gyakorlatilag megállt a lakásárak növekedése. A Magyar Nemzeti Bank friss Lakáspiaci jelentése alapján megvizsgáltuk, miért fulladt ki a drágulás az állami hitelprogram ellenére, és hatásuk erőssége szerint rangsoroltuk a hazai ingatlanpiaci fordulat öt legfontosabb tényezőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×