Infostart.hu
eur:
388.18
usd:
336.17
bux:
0
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Theresa May brit miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a világ hét iparilag legfejlettebb államát tömörítő csoport, a G7 kanadai csúcstalálkozóján La Malbaie-ban 2018. június 9-én, a kétnapos tanácskozás második napján. (MTI/EPApool/Neil Hall)
Nyitókép: MTI/EPApool/Neil Hal

Száz nap múlva brexit - ha kell, szükségállapottal

Közeleg a brexit időpontja, Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. Száz nap van hátra, de sok minden még rendezetlen. A brit nagyvállalatok aggódnak, mert úgy vélik, hogy hiányos a felkészülés. Az import- és exportszállítmányok esetleges fennakadásai esetére Theresa May miniszterelnök kész katonai alakulatok segítségét kérni.

A brit nagyvállalatok közös nyilatkozatukban arra mutattak rá, hogy miközben március 29-én Nagy-Britannia mindenképp kilép az unióból, a bonyolult feladat végrehajtását nemcsak az ellenzék obstrukciója teszi még nehezebbé - hiszen a Munkáspárt még arról sem tett le, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be Theresa May ellen -, hanem a kormánypárton belüli elégedetlenkedők machinációi is.

Theresa May eltökélt szándéka, hogy a brexitet akkor is végrehajtsa, ha a kilépésről kidolgozott tervezetet nem fogadja el a brit parlament, tehát

London rendezetlen körülmények között is búcsút mond az uniónak.

A kormány titokban kért erről jogi tanácsot, és egyelőre kizártnak látszik, hogy a brexitről újabb népszavazást tartsanak - mint ahogy azt egyes csoportok követelik.

Nem tudni, taktikázik-e May annak érdekében, hogy szükségállapotot végül ne kelljen bevezetni, és ezért vázolt-e fel terveket arról, mit tesz a kormány, ha március végén megállapodás nélküli brexitre kényszerül. Szerepel például a miniszterelnök terveiben olyan esetleges rendkívüli lépés is, hogy a helyzet rendeződéséig 3500 katona lásson el szállítási és egyéb, ezzel összefüggő feladatokat.

A kabinetnek már tizenegy tagja hajlandó beleegyezni, hogy ha a parlament nem hagyja jóvá a rendezési tervezetet és így következik el a kilépés napja, akkor a kormány időleges érvényű szükségmegoldásokat is bevezessen.

Az is valószínűnek tűnik, hogy rendezetlen brexit esetén alkalmi megállapodásokkal viszonylag simán tovább tud gördülni Nagy-Britannia szekere.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Izrael azt állítja: megölte Irán biztonsági főnökét, aki gyakorlatilag az ország de facto vezetője volt. Irán megerősítette a halál tényét. A veterán Ali Laridzsani élete során több posztot is betöltött az államgépezetben és diplomataként is dolgozott. Elemzők szerint halála jelentősebb hatású, mint Hamenei ajatollah likvidálása.

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×