Nyomulnak a populisták, és látványosan - erre utal a liberális brit újság, a The Guardian felmérése, amely az elmúlt évtizedek változásait vette górcső alá az európai politikai palettán. A lap szerint húsz év alatt megháromszorozták támogatottságukat a bal- és jobboldali populista erők, és népszerűségük folyamatosan nő.

Az újság "30 vezető politológussal" együttműködve készítette az elemzést. Eszerint a legnagyobb mértékben a "szélsőjobboldalinak" nevezett populista politikai erők térnyerése látszik. Őket követik az "egyéb" kategóriába sorolt populisták, majd a "szélsőbaloldaliak", akik népszerűsége körülbelül fele akkora mértékben emelkedett az évek során, mint a spektrum másik pólusán helyet foglalóké.

A szerzők megállapítják, hogy két évtizede

a populizmus marginális erő volt Európában és az össz-szavazatok 7 százalékát tudta begyűjteni a választásokon. Mostanra ez az arány már 25 százalékra ugrott.

"A populisták termőtalaja egyre termékenyebb, és az ilyen pártok egyre jobban le tudják aratni a gyümölcsöt... egyre inkább bekerülnek a fősodorba. Például a brexitet vagy Donald Trump megválasztását nem lehet megérteni a populizmus számbavétele nélkül" - mondta Matthijs Rooduijn, az Amszterdami Egyetem politológusa.

A populizmus úgy határozza meg saját magát, mint a kisemberek érdekeit a kiváltságosokkal szemben zászlajára tűző mozgalom, és amely így a demokrácia fontos tényezője. Bírálói viszont azt mondják: aláássa a demokratikus normákat, például a sajtószabadságot, a bíróságok függetlenségét és a kisebbségi jogokat.

Valójában a populizmus gyakran egy "gazda" ideológiához kapcsolódik, akár jobb, akár baloldalon - jegyzi meg a The Guardian.

Az anyag

a legsikeresebb jobboldaliak között megemlíti Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Matteo Salvini olasz belügyminisztert, míg megjegyzi, hogy a baloldali pártok csillaga a 2008-as pénzügyi válság után ívelt fel, de csak Görögországban jutottak kormányra.

A szerzők populizmustérképe szerint 40 százalékot meghaladó támogatottsága van a populizmusnak Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Olaszországban és Bulgáriában. Görögországban az arány megközelíti a 40 százalékot, míg Európa többi részén - így a lengyel-cseh blokk és Magyarország közé éket verő Ausztriában és Szlovákiában is - 30 százalék százalék körül mozog.

Észtországban és Lettországban - vélik a szerzők - különösen

gyenge lábakon áll a populizmus, és inkább ez jellemző Belgiumra és furcsa módon a brexitre szavazó Nagy-Britanniára is.

Cas Muddle, a Gerogiai Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora három fő okban látja a jelenséget: a pénzügyi válságban, amely erős balpopulista pártokat hozott létre Dél-Európában, a menekültválságban, amely katalizátorként hatott a jobboldali populistákra valamint a Jog és Igazságosság és a Fidesz pártok szerinte populista párttá történt átalakulásában.

Claudia Alvares, a Lisszaboni Lusofona Egyetem oktatója pedig a közösségi médiát említette: annak "algoritmikus modellje jutalmazza és előtérbe tolja az ellenséges üzeneteket.

A populisták által közvetített haragot tovább szítják a közösségi médiás posztok, mert ez a médium különösen könnyen terjeszti az érzelmeket. Az eredmény a megosztottság növekedése"

– mondta a kutató.