Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
316.23
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Washington, 2018. május 8.Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatot tesz a washingtoni Fehér Házban 2018. május 8-án. Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből. A nyilatkozata után az elnök rendeletet írt alá Irán elleni szankciók visszaállításáról. (MTI/AP/Evan Vucci)
Nyitókép: Evan Vucci

Trump a szövetségeseit és Kínát is magára haragította a védővámokkal

„Ne számítson semmilyen kereskedelmi alkura, ha életbe lépnek a vámok” – erre figyelmeztette Kína Donald Trumpot. Az amerikai elnöknek sikerült maga ellen hangolnia saját szövetségeseit is, amikor érvénybe léptek az alumínium- és acélpiari védővámok az EU, Kanada és Mexikó ellen.

Nem sikerült megállapodni az Amerikával szembeni kínai kereskedelmi többlet csökkentéséről a hétvégén, amit gyorsan követett a pekingi figyelmeztetés: Washington ne számítson semmilyen alkura, ha életbe lépteti Kína ellen a súlyos acél- és alumíniumipari védővámokat.

A kínai fővárosban Wilbur Smith amerikai kereskedelmi miniszter tárgyalt He Liu miniszterelnök-helyettessel. Először még arról beszélgettek, hogy milyen amerikai termékeket vehetnek a kínaiak, de végül közös nyilatkozat nélkül fejezték be a találkozót.

A Fehér Ház a múlt héten újította fel fenyegetését, hogy 50 milliárd dollár értékben, 25%-os védővámot vet ki Kínai csúcstechnológiai termékekre, mert Kína ellopja a technológiát, vagy annak átadására kényszeríti a külföldi cégeket.

Trump elnök bejelentése nyomán felmerült, hogy mégis kereskedelmi háború robbanhat ki Amerika és Kína között, ami más országokat is védővámok bevezetésére késztethet.

Washington közben közeli szövetségeseivel szemben már életbe léptette a védővámokat, ami az európaiak, kanadaiak és mexikóiak éles ellenkezését és ellenlépéseit váltotta ki.

Még az Európai Unióból való kiszakadásért kampányoló brit Brexit kampány egyik főideológusa, Liam Fox külkereskedelmi miniszter is „illegálisnak” nevezte az EU acél- és alumínium iparára kirótt amerikai szankciókat.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pedig azt próbálta elmagyarázni Trumpnak, „mennyire sértő”, hogy nemzetbiztonsági indokkal korlátozzák az exportot országából. „Nincs még két olyan ország, amely ennyire összekapcsolódna és függne a másiktól, mint a mieink” – mondta Trudeau. „Elég nehéz lenyelni, hogy Kanada nemzetbiztonsági kockázat lett az Egyesült Államok számára, amikor együtt harcoltunk a világháborúban és Afganisztánban – tette hozzá.

Trump a hétvégén Kanadába látogat a hét fejlett ipari ország csúcstalálkozójára. A G7-ek miniszterei ezt megelőzően világossá tették, hogy a csoportot inkább G6+1-nek kéne hívni, ugyanis a pénzügyminiszterek tárgyalásán 6 ország közös nyilatkozatban ítélte el az amerikai lépést és szólította fel az amerikai minisztert, hogy „tolmácsolja aggodalmaikat Trump elnök felé”.

A kanadai ellen-vámok a legkeményebb kereskedelmi lépések a világháború óta. „Dollárt a dollárért, ez fájni fog Amerikának és különösen az amerikai fogyasztónak” – mondta Crystia Freeland kanadai külügyminiszter.

A CNN Nemzetbiztonsági Elemzője, Samantha Vinograd pedig nemes egyszerűséggel „bűzös borznak” és csirkefogónak titulálta Trump elnököt és azt írta: „a G6-ok” közül egyetlen szövetségese sem támogatja majd az ellenük hozott amerikai büntetővámokat.

Az EU már korábban jelezte, hogy visszavág. Egyrészt a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO elé vitte az amerikai vámok ügyét, másrészt „kiegyenlítő válaszlépéseket hoz” és a kenuktól kezdve a pedikűr készítményekig, amerikai termékek sokaságára vet ki büntetővámokat.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli intézkedést jelentett be Magyar Péter Paksról

Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendelte el a kormány hosszú távú megoldásként, és készenlétbe helyeztek két 80 méteres bárkát, amit ideiglenes intézkedésként elsüllyesztenek, ha kell, a Duna vízszintjének emelése érdekében – jelentette be a miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×