Infostart.hu
eur:
391.02
usd:
340.12
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Washington, 2018. május 8.Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatot tesz a washingtoni Fehér Házban 2018. május 8-án. Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből. A nyilatkozata után az elnök rendeletet írt alá Irán elleni szankciók visszaállításáról. (MTI/AP/Evan Vucci)
Nyitókép: Evan Vucci

Trump a szövetségeseit és Kínát is magára haragította a védővámokkal

„Ne számítson semmilyen kereskedelmi alkura, ha életbe lépnek a vámok” – erre figyelmeztette Kína Donald Trumpot. Az amerikai elnöknek sikerült maga ellen hangolnia saját szövetségeseit is, amikor érvénybe léptek az alumínium- és acélpiari védővámok az EU, Kanada és Mexikó ellen.

Nem sikerült megállapodni az Amerikával szembeni kínai kereskedelmi többlet csökkentéséről a hétvégén, amit gyorsan követett a pekingi figyelmeztetés: Washington ne számítson semmilyen alkura, ha életbe lépteti Kína ellen a súlyos acél- és alumíniumipari védővámokat.

A kínai fővárosban Wilbur Smith amerikai kereskedelmi miniszter tárgyalt He Liu miniszterelnök-helyettessel. Először még arról beszélgettek, hogy milyen amerikai termékeket vehetnek a kínaiak, de végül közös nyilatkozat nélkül fejezték be a találkozót.

A Fehér Ház a múlt héten újította fel fenyegetését, hogy 50 milliárd dollár értékben, 25%-os védővámot vet ki Kínai csúcstechnológiai termékekre, mert Kína ellopja a technológiát, vagy annak átadására kényszeríti a külföldi cégeket.

Trump elnök bejelentése nyomán felmerült, hogy mégis kereskedelmi háború robbanhat ki Amerika és Kína között, ami más országokat is védővámok bevezetésére késztethet.

Washington közben közeli szövetségeseivel szemben már életbe léptette a védővámokat, ami az európaiak, kanadaiak és mexikóiak éles ellenkezését és ellenlépéseit váltotta ki.

Még az Európai Unióból való kiszakadásért kampányoló brit Brexit kampány egyik főideológusa, Liam Fox külkereskedelmi miniszter is „illegálisnak” nevezte az EU acél- és alumínium iparára kirótt amerikai szankciókat.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pedig azt próbálta elmagyarázni Trumpnak, „mennyire sértő”, hogy nemzetbiztonsági indokkal korlátozzák az exportot országából. „Nincs még két olyan ország, amely ennyire összekapcsolódna és függne a másiktól, mint a mieink” – mondta Trudeau. „Elég nehéz lenyelni, hogy Kanada nemzetbiztonsági kockázat lett az Egyesült Államok számára, amikor együtt harcoltunk a világháborúban és Afganisztánban – tette hozzá.

Trump a hétvégén Kanadába látogat a hét fejlett ipari ország csúcstalálkozójára. A G7-ek miniszterei ezt megelőzően világossá tették, hogy a csoportot inkább G6+1-nek kéne hívni, ugyanis a pénzügyminiszterek tárgyalásán 6 ország közös nyilatkozatban ítélte el az amerikai lépést és szólította fel az amerikai minisztert, hogy „tolmácsolja aggodalmaikat Trump elnök felé”.

A kanadai ellen-vámok a legkeményebb kereskedelmi lépések a világháború óta. „Dollárt a dollárért, ez fájni fog Amerikának és különösen az amerikai fogyasztónak” – mondta Crystia Freeland kanadai külügyminiszter.

A CNN Nemzetbiztonsági Elemzője, Samantha Vinograd pedig nemes egyszerűséggel „bűzös borznak” és csirkefogónak titulálta Trump elnököt és azt írta: „a G6-ok” közül egyetlen szövetségese sem támogatja majd az ellenük hozott amerikai büntetővámokat.

Az EU már korábban jelezte, hogy visszavág. Egyrészt a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO elé vitte az amerikai vámok ügyét, másrészt „kiegyenlítő válaszlépéseket hoz” és a kenuktól kezdve a pedikűr készítményekig, amerikai termékek sokaságára vet ki büntetővámokat.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Túl a hozammaximalizáláson: mi mozgatja valójában a pénzügyi döntéseinket? – Jön a Women's Money & Mindset Day!

Túl a hozammaximalizáláson: mi mozgatja valójában a pénzügyi döntéseinket? – Jön a Women's Money & Mindset Day!

2026. április 23-án a CEU Nádor Event Centerben egy különleges szakmai nap vár minden olyan nőre és férfira, aki szeretné mélyebben megérteni a pénzügyi döntések valódi mozgatórugóit. A Portfolio Women's Money & Mindset Day nem csupán egy újabb pénzügyi konferencia – ez egy inspiráló utazás a tudatos döntéshozatal világába, ahol a számok mögött rejlő emberi történetek kerülnek középpontba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×