Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Madrid, 2018. június 1.Pedro Sánchez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára megérkezik a Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány második napi parlamenti vitájára Madridban 2018. június 1-jén. A PSOE azért kezdeményezte a kormányfő leváltását, mert a bíróság első fokon ítéletet hirdetett az egyik legszövevényesebb spanyol korrupciós botrányban, a 2009-ben kirobbant úgynevezett Gürtel-ügyben, és megállapította, hogy a korrupciós hálózatból hasznot húzott a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) is.  (MTI/EPA/Javier Lizon)
Nyitókép: JAVIER LIZON

Először buktattak meg bizalmatlansági indítvánnyal spanyol kormányt

A spanyol parlament, példátlan lépéssel eltávolította a hatalomból a konzervatív miniszterelnököt. Mariano Rajoy kormányzó néppártja hatalmas korrupciós botrányba keveredett és ezt követően tartottak bizalmi szavazást a törvényhozásban, amit a várakozásoknak megfelelően elbukott. Mostantól a szocialisták kormányoznak.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök már a pénteki parlamenti bizalmi szavazás előtt gratulált az őt felváltó Pedro Sancheznek.

Sanchez az ellenzéki szocialista párt vezére és a bizalmi indítvány benyújtója.

A konzervatív néppárti miniszterelnök bukása előtt azonban még lefolytatták a parlamenti vitát, amelynek során Rajoy azt mondta:

„megtisztelő a számára, hogy jobb állapotban adja át Spanyolországot, mint ahogy átvette".

Reméli, hogy utódja is elmondhatja majd ezt, „sok szerencsét, spanyolok!" – tette hozzá.

A szocialisták egy sor kisebb pártot sorakoztattak fel maguk mellé – például a baszk nacionalistákat – hogy megdönthessék a konzervatívok hosszú uralmát.

A spanyol alkotmány értelmében a bizalmatlansági indítványt benyújtó és megnyerő párt vezére azonnal átveszi a kormányrudat. Azaz mostantól a 46 éves Pedro Sanchez a miniszterelnök.

Sanchezék bizalmatlansági indítványa hátterében az a korrupciós ügy állt, amelynek nyomán a Néppárt egyik pénztárnoka 33 éves börtönbüntetést kapott. Luis Barcenast kenőpénzek elfogadása, pénzmosás és adócsalás vádjában mondták ki bűnösnek. Az illetékesnek köze volt ahhoz a titkos kampányalaphoz, amit a konzervatív kormánypárt hat éven át tartott fent, egészen 2005-ig.

Bár most a szocialisták kerülnek pozícióba, az utóbbi évtizedek korrupciós ügyei miatt sok spanyol választó elfordult a hagyományos pártoktól, és az újabb szervezetek, a baloldali Podemos (azaz Tudunk) és a centrista Ciudadanos (Polgárok) nevű formációk mögé állt.

A függetlenség kérdésében megosztott Katalóniában a spanyol Néppárt ügyeivel szembeni ellenszenv is tüzelte az elszakadáspártiak kampányát.

Pedro Sanchez 2014-ben vette át a szocialista párt irányítását, és már két választási vereséget tudhat maga mögött. A súlyos belső viták után azonban újra megválasztották pártvezérnek.

A spanyol alkotmány értelmében a parlamenti bizalmatlansági indítványt benyújtó pártnak készen kell állnia a kormányzásra. És bár a szocialisták nemhogy nincsenek többségben és csak a mandátumok kevesebb, mint a negyedét birtokolják, Sanchez áll a kormány élére.

Sancheznek mostantól az euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságát és az országban válságot okozó katalán szeparatizmust kell kezelnie, egy kisebbségi kormány élén. A liberális Ciudadanos párt vezére, amely nem támogatta a szocialistákat, máris „Frankeinstein-kormánynak" nevezte az új vezetést, amiért szerinte nem tudja egyesíteni az országot. Sanchez közben azt mondta:

előrehozott választásokat tart, de nem közölte, mikor.
Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×