Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Új elmélet az orosz kémügyben

Magánbiztonsági cégekkel fenntartott kapcsolatai miatt is célpont lehetett az Angliában lányával együtt megmérgezett egykori titkosügynök, Szergej Szkripal. A férfit összefüggésbe hozzák azzal a céggel, amely fontos szerepet játszott a Donald Trump orosz kapcsolatait taglaló dosszié összeállításában.

Részben a nyugati oldalra átállt férfi miatt nyerte vissza szabadságát, mégis „árulónak” tartja Szergej Szkripalt Anna Chapman volt orosz „alvó ügynök”. A fotogén Chapman egy brit férfi felesége volt, amikor elismerte, hogy vállalta, hogy Moszkva javára kémkedik és tagja volt annak a 10 tagú csoportnak, amit

a nyugatiak Oroszországban elfogott saját hírszerzőikre cseréltek ki 2010-ben. 

Ezek között volt a most lányával együtt az angliai Salisburyben ismeretlen vegyi anyaggal megmérgezett Szergej Szkripal volt orosz hírszerző tiszt.

Chapman szerint a britek automatikusan Oroszországot vádolják a sokak által már vegyifegyver-támadásként leírt és nagy közfelháborodást kiváltott akcióért. Szerinte Moszkva nem profitál az ügyből.

Putyin is megszólalt az ügyben

Az orosz online sajtó széles körben idézte a BBC tudósítóját, akinek hétfőn alkalma nyílt rá, hogy megkérdezze a Krasznodar környékén agrárprogramon részt vevő Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy felelős-e Moszkva a Szkripal-ügyben.

"Önök ezt otthon tisztázzák, azután beszélünk majd önökkel erről" - mondta Putyin, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a régióba elsősorban azért érkezett, hogy a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozzon. Az orosz elnök először szólalt meg nyilvánosan a Szkripal-ügyben.

Miközben Szkripal és Moszkvából látogatóba érkezett lánya, Julia az életéért küzd egy angol kórházban, egyre nagyobb a nyomás a brit kormányon, hogy még a konkrét bizonyítékok megszerzése előtt hozzon kemény intézkedéseket Oroszország és az Angliában élő oroszok ellen. Így például több kommentátor és politikus is szorgalmazza, hogy foglalják le az ott élő orosz oligarchák vagyonát és ne engedjék, hogy a gyerekeik brit iskolákban tanuljanak.

 

Ezt azonban még az általában oroszellenes Economist magazin is soknak találja, megjegyezve, hogy a lépés egyaránt sújtaná az akcióval vádolt Putyin elnök barátait és ellenségeit. A magazin szerint nehéz lesz a mérgezést rábizonyítani a Kreml urára, mivel

gyakran „szabadúszók” lépnek fel az orosz állam helyett, és nehéz különválasztani az üzleti és a bűnözői világot, valamint az államapparátust.

Ha Putyin rendelte el a támadást az aggasztó, de ha nem ő, akkor az még rosszabb – írj az Economist.

A brit média valamiért „orosz kémnek” nevezi Szkripalt, holott a brit MI6 hírszerzői számára szolgáltatott anyagokat. Egyes brit sajtójelentések szerint a férfi később abbahagyta az együttműködést velük, de magán biztonsági cégekkel tartott fent kapcsolatokat.

Orosz kapcsolatok

A Teleraph című lap szerint például közel állt egy biztonsági szakértőhöz, aki a nagy port kavart „Trump-dossziét” összeállító cégnek dolgozott. Az anyag szerint az orosz titkosszolgálat olyan információkkal rendelkezik az amerikai elnökről, amivel zsarolhatja.

Az Orbis Business Intelligence nevű céget az orosz kapcsolatokkal rendelkező Christoper Steele volt brit hírszerző ügynök alapította és a Telegraph szerint a csoport meg nem nevezett szakértője szintén Salisbury-ben, Szkripal otthona közelében élt. Steele dossziéja nyomán indult vizsgálat az Egyesült Államokban Trump orosz kapcsolatairól. A mérgezéses támadás után törölték az illető LinkedIn közösségi média oldalát, amin az volt olvasható, hogy az Orbisnak dolgozik. A Telegraph szerint indíték lehetett Szkripal megölésére, ha Moszkva úgy gondolta, hogy része volt a Trump-dosszié összeállításában.

Egy hazájából elmenekült orosz üzletember szerint Szkripal még mindig aktív volt és furcsa mód kapcsolatban állt a Nagy-Britanniai orosz nagykövetség katonai hírszerzési tisztjeivel – annak ellenére, hogy annak idején hazaárulásért elítélték.

Valerij Morozov építkezési vállalkozó ezért azt mondta, hogy saját biztonsága érdekében kerülte vele a kontaktust. „Ha itt van egy nyugdíjban élő volt hírszerzési ügynök, aki minden hónapban bejár a nagykövetségre és találkozik katonai hírszerző tisztekkel, akkor az nekem – politikai menekültnek – veszélyes – mondta Morozol a Channel 4 tévéhíradónak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×