"A Krím az oroszoknál marad. Ezt érti Zelenszkij, mindenki érti, már régóta így van, még mielőtt Trump megjelent volna" – ezt közölte Donald Trump, immár nem először. Az amerikai elnök most a Time magazinnak nyilatkozva jelentette ki, hogy Kijev nem fogja visszakapni a Moszkva által 2014-ben elcsatolt félszigetet.

Mindezt annak ellenére mondta, hogy korábbi felvetésére válaszolva, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a félsziget nevét nem említve kijelentette: készek megtenni mindent, amit a partnerek javasolnak, de olyat nem, ami szembemegy a törvényeikkel és az alkotmánnyal. Később viszont kiposztolt az első Trump-kormányzat külügyminiszterétől származó 2018-as állásfoglalást, hogy "egyetlen ország sem változtathatja meg erővel mások határait".

A BBC megszólaltatta az Egyesült Királyság volt moszkvai nagykövetét, aki meglepően sarkosan fogalmazott a Krím kérdésében, és egy olyan nézőpontot fogalmazott meg, ami az utóbbi három évben nem hangozhatott volna el brit közéleti személyiség szájából a médiában:

"ha megnézzük a történelmét, csak 1954-ben lett Ukrajna része. Teljesen oroszajkú. A Krím körülbelül annyira természetes része Ukrajnának, mint Algéria volt Franciaországnak"

– mondta Sir Tony Benton. Szerinte a Krímről való lemondás hasznos lépés lehetne egy "működő tárgyalás" irányában, anélkül, hogy annak "valódi ára lenne". Elismerte, hogy ez jutalmazná a hódítást és azt mondta: mivel az Egyesült Államok nem akar biztonsági garanciákat adni, az lehetne egyfajta garancia, ha Ukrajna belépne az Európai Unióba.

Donald Trump béketervéről az is kiszivárgott, hogy megpróbálja rávenni Oroszországot: fogadja el, hogy Ukrajnának működő hadserege és hadiipara legyen a békeegyezmény után. Amire a volt brit nagykövet azt mondta, hogy szerinte az oroszok "soha nem akarták megakadályozni az ukrán hadsereg létét, de korlátozni akarták a méretét [...] ebben a kérdésben alkut lehet kötni".

Azt is hozzátette, hogy mire vezethető mindez vissza: megfogalmazása szerint "ami kiváltotta a háborút, az, hogy egy NATO-tag Ukrajnát Moszkva közvetlen fenyegetésnek tekintett volna" – a bírálók szerint ezzel majdhogynem Trump sokat bírált nézete pártjára állt, hogy Ukrajna provokálta ki a háborút.

A Krím Moszvka számára azért is fontos, mert így tudja jelenlétét és erejét demonstrálni a Földközi-tengeri térségben, miközben úgy érzi, hogy geopolitikai ellenfelei az elvételével megfosztanák egyetlen melegvízi kikötőjétől és degradálnák kereskedelmi és tengeri hatalmi státuszát. Ukrajna szerint viszont a Krím birtokában az oroszok veszélyeztetni tudnák az ország gabonaexportját.

Közben ismét Moszkvába érkezett Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott, akit mosolyogva fogadott Vlagyimir Putyin orosz elnök. Mindez nem sokkal azután történt, hogy egy moszkvai robbantásos merényletben életét vesztette egy magasrangú orosz tábornok.