Infostart.hu
eur:
379.27
usd:
321.61
bux:
131508.1
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Változik az imádság: az Atya nem kísért

Változik az imádság: az Atya nem kísért

Módosított formában imádkozzák a Miatyánkat a francia katolikusok advent első vasárnapjától, december 3-ától kezdve. A több éves munkával elkészült új változat a hatodik kérést érinti, amely – mint az itteni szakértők fogalmaznak – végre tisztázza az Atya szerepét a kísértésekben.

Félreérthető azt kérni Istentől, hogy „ne vígy minket kísértésbe”, ezzel ugyanis az a látszat keletkezik, mintha az Atya egyfajta perverz játékot űzne a hívekkel: egyszerre kísértené, majd elbotlásuk után büntetné őket. Röviden összegezve ezzel indokolják a francia Katolikus Püspöki Konferencia vezetői a Miatyánk új fordításának szükségességét.

Az új változat december 3-tól magyar fordításban nagyjából úgy hangzik, hogy

„ne engedj kísértésbe lépnünk” vagy „ne engedj kísértésbe kerülnünk”.

A hatodik kérés új fordításával várhatóan végleg megnyugszanak a kedélyek francia katolikus körökben, az 1966-ban bevezetett „ne vígy minket kísértésbe” változatot ugyanis számos pap és teológus rendszeresen bírálta.

A legkomolyabb ellenérv az volt, hogy a fordítás azt a látszatot kelti, mintha maga Isten lenne a kísértő. Holott szerintük már az Ótestamentumból is kiderül, hogy az Atya „nem a bűnös halálát” akarja, hanem azt, hogy „megtérjen és éljen”. A kísértő pedig – tették hozzá – nem más, mint Sátán, aki miután elbuktatta az embert, azonnal bevádolja őt Isten előtt.

A mostani fordítással a Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonképpen jogosnak ismeri el ezeket a kritikákat, a liturgiáért felelős püspök, Guy de Kerimel ugyanakkor hangsúlyozta: szigorúan nyelvi szempontból az eddigi fordítás is helyes volt, az eredeti görög kifejezés ugyanis több értelmezést, köztük a „ne vígy minket kísértésbe” változatot is lehetővé tette.

A végső megoldást az arámi és héber szövegek kutatása hozta el, nyilatkozta az ügy kapcsán a sajtónak Guy de Kerimel, aki szerint a kérdés egyik legfontosabb tanulsága az, hogy Isten szabadnak akarja az embert. Természetes, hogy élete során az embert megpróbáltatások érik, melyekben mintegy megmérettetik Isten iránti hűsége és szeretete, hasonlóan ahhoz, ahogyan az igazi barátság vagy szerelem is a nehézségek közepette mutatkozik meg igazán.

Sőt, az Atya azt is megengedi, hogy kísértések érjék a teremtményt, ám, amint a püspök fogalmazott, támogatja azokat, akik rá támaszkodnak és segítségét kérik. De semmiképpen sem Isten az, aki „kísértésbe viszi” az embert, mivel lényegéből fakadóan nem akarhatja a rosszat.

A Miatyánk új változatát egyébként a francia protestáns egyházak is elfogadták,

és azt a különböző felekezetek már 2016 vége óta használják. Ebből a szempontból tehát a fordítás valódi ökumenikus eseménynek számít. A kérdés most az, hogy a francia példa alapján vajon a magyar egyházban elindul-e egyfajta gondolkodás a hatodik kérés esetleges módosítása kapcsán.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×