Infostart.hu
eur:
385.16
usd:
331.92
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Változik az imádság: az Atya nem kísért

Változik az imádság: az Atya nem kísért

Módosított formában imádkozzák a Miatyánkat a francia katolikusok advent első vasárnapjától, december 3-ától kezdve. A több éves munkával elkészült új változat a hatodik kérést érinti, amely – mint az itteni szakértők fogalmaznak – végre tisztázza az Atya szerepét a kísértésekben.

Félreérthető azt kérni Istentől, hogy „ne vígy minket kísértésbe”, ezzel ugyanis az a látszat keletkezik, mintha az Atya egyfajta perverz játékot űzne a hívekkel: egyszerre kísértené, majd elbotlásuk után büntetné őket. Röviden összegezve ezzel indokolják a francia Katolikus Püspöki Konferencia vezetői a Miatyánk új fordításának szükségességét.

Az új változat december 3-tól magyar fordításban nagyjából úgy hangzik, hogy

„ne engedj kísértésbe lépnünk” vagy „ne engedj kísértésbe kerülnünk”.

A hatodik kérés új fordításával várhatóan végleg megnyugszanak a kedélyek francia katolikus körökben, az 1966-ban bevezetett „ne vígy minket kísértésbe” változatot ugyanis számos pap és teológus rendszeresen bírálta.

A legkomolyabb ellenérv az volt, hogy a fordítás azt a látszatot kelti, mintha maga Isten lenne a kísértő. Holott szerintük már az Ótestamentumból is kiderül, hogy az Atya „nem a bűnös halálát” akarja, hanem azt, hogy „megtérjen és éljen”. A kísértő pedig – tették hozzá – nem más, mint Sátán, aki miután elbuktatta az embert, azonnal bevádolja őt Isten előtt.

A mostani fordítással a Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonképpen jogosnak ismeri el ezeket a kritikákat, a liturgiáért felelős püspök, Guy de Kerimel ugyanakkor hangsúlyozta: szigorúan nyelvi szempontból az eddigi fordítás is helyes volt, az eredeti görög kifejezés ugyanis több értelmezést, köztük a „ne vígy minket kísértésbe” változatot is lehetővé tette.

A végső megoldást az arámi és héber szövegek kutatása hozta el, nyilatkozta az ügy kapcsán a sajtónak Guy de Kerimel, aki szerint a kérdés egyik legfontosabb tanulsága az, hogy Isten szabadnak akarja az embert. Természetes, hogy élete során az embert megpróbáltatások érik, melyekben mintegy megmérettetik Isten iránti hűsége és szeretete, hasonlóan ahhoz, ahogyan az igazi barátság vagy szerelem is a nehézségek közepette mutatkozik meg igazán.

Sőt, az Atya azt is megengedi, hogy kísértések érjék a teremtményt, ám, amint a püspök fogalmazott, támogatja azokat, akik rá támaszkodnak és segítségét kérik. De semmiképpen sem Isten az, aki „kísértésbe viszi” az embert, mivel lényegéből fakadóan nem akarhatja a rosszat.

A Miatyánk új változatát egyébként a francia protestáns egyházak is elfogadták,

és azt a különböző felekezetek már 2016 vége óta használják. Ebből a szempontból tehát a fordítás valódi ökumenikus eseménynek számít. A kérdés most az, hogy a francia példa alapján vajon a magyar egyházban elindul-e egyfajta gondolkodás a hatodik kérés esetleges módosítása kapcsán.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×