Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Aszaad Haszan es-Sibani szíriai külügyminiszter felszólal az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén a világszervezet New York-i székházában 2025. április 25-én.
Nyitókép: MTI/AP/Kena Betancur

Két ország kifizeti Szíria adósságát, komoly lehetőséget kap cserébe

Ritka ajándékot kapott a Bassár el-Aszad-rendszer és a polgárháború pusztítása után lábadozó Szíria. Két ország vállalta, hogy kifizeti adóssága egy részét, amivel viszont megerősödik a befolyása.

Tavaly december elején hihetetlen gyorsasággal omlott össze Bassár el-Aszad volt szíriai elnök rendszere. Helyét az egykori dzsihádista, mára a Nyugat felé szalonképesebb imázst mutató ellenzéki erők vették át, ahogy a megosztott és sokat szenvedett ország pénzügyeit – benne tartozásait – is. Az új, damaszkuszi vezetés most kapott egy ritka ajándékot: Szaúd-Arábia és Katar visszafizeti helyette a Világbank felé fennálló adósságát.

A két szunnita többségű öbölállam segédkezett az elsők között abban, hogy kivezessék Szíriát a diplomáciai elszigeteltségből. Ugyan az összeg külföldről nézve szerény – mindössze 15 millió amerikai dollár –, de a felszabaduló pénz segít abban, hogy a közalkalmazottak megkapják a fizetésüket és beinduljon az újjáépítés.

A gesztus azért lényeges, mert a tartozás rendezésével 14 év kihagyás után a Világbank felújíthatja szíriai programjait és támogatását, ami – egy szaúdi nyilatkozat szerint – elvezethet a gazdasági növekedést stimuláló reformokhoz. És azért is, mert

az Aszad-rendszer esküdt ellensége, Szaúd-Arábia tovább növelheti a befolyását az országban.

A polgárháború 13 éve alatt térdre rogyott a szíriai gazdaság:

  • a GDP 2010 és 2023 között 84 százalékkal zsugorodott a Világbank becslései szerint;
  • felpörgött az infláció és immár minden 10 szíriai közül 9 él szegénységben;
  • a háború kezdetén még 50 szíriai fontot kellett adni egy amerikai dollárért, tavaly decemberben már 15 ezret;
  • a helyzetet tovább rontották az országot a nemzetközi pénzügyi rendszertől elvágó szankciók, például egy 2020-as amerikai törvény.

A Valutaalap és Világbank tavaszi találkozói a Fehér Ház vámpolitikája miatt kerültek be a hírekbe. Szíria és a Közel-Kelet szempontjából viszont azért voltak lényegesek, mert több mint két évtizede először vett azokon részt az ország átmeneti kormányának pénzügyminisztere és nemzeti bankjának elnöke. Ez volt az új szíriai kormány képviselőjének első amerikai útja is, az ideiglenes kormányt adó egykori dzsihádisták ama törekvései részeként, hogy újjáépítsék Szíria diplomáciai kapcsolatait a nagyhatalmakkal és a nemzetközi intézményekkel.

Cserébe viszont a Valutaalap és a Világbank az értésükre adta, hogy helyre kell állítaniuk a nemzeti bankot és hiteles gazdasági adatokat kell szolgáltatniuk.

Az arab média nem nagyon tért ki arra, amit a The New York Times megírt: a volt lázadók vezette ideiglenes kormány még több gazdasági nehézséget hozott.

Az emberek rendszeresen sorban állnak a bankoknál, hogy kivegyék a pénzüket, megszüntettek sok állami szociális támogatást és közalkalmazottak tömegeit bocsátották el.

Mindemellett az Egyesült Államok – részben az új elnök, Ahmed es-Saraa dzsihádista múltja miatt – nem oldott fel minden szankciót.

A helyzet más szempontból is nehéz: a nemzetközi média nem verte nagy dobra, de márciusban az új rendszert támogató milíciák 1600 polgári lakost mészároltak le olyan szíriai tengerparti körzetekben, ahol a korábbi Aszad-rendszer gerincét adó alaviták élnek.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×