Az előterjesztés parlamenti vitájában Szijjártó Péter azt mondta, Magyarország nem kíván részt venni egy átpolitizált bírói testület munkájában. A külgazdasági és külügyminiszter ezzel indokolta meg, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. "Mi azt gondoljuk, hogy a nemzetközi jogi szervezetekben, nemzetközi bírói testületekben a politikának, illetve a geopolitikai megfontolásoknak egyszerűen semmi keresnivalójuk nincsen" – fogalmazott.

A Fidesz vezérszónoka, Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló, úgynevezett római statútum ugyan 2002 július elsejétől Magyarországra nézve nemzetközi jogilag kötelező erejű, de azóta sincs kihirdetve, tehát nem része a hazai jogrendnek. A KDNP-s Vejkey Imre is arról beszélt, hogy régen a Nemzetközi Büntetőbíróság egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt, de mára sajnos politikai testületté vált.

A DK-s Gy. Németh Erzsébet szerint viszont a kormány azért lépteti ki Magyarországot a büntetőbíróságból, mert az 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen. "A hágai székhelyű bíróság azért adott ki elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy személyes felelősség terheli a lakosság törvényellenes deportálása és a lakosság törvényellenes átszállítása háborús bűncselekmények miatt, melyeket Ukrajna megszállt területein követtek el ukrajnai gyerekek sérelmére" – idézte fel.

A szocialista Gurmai Zita is arra hívta fel a figyelmet, hogy a büntetőbíróság részt vesz a háborús bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásában. A kilépés tehát szerinte tovább távolítja Magyarországot az Európai Unió alapértékeitől.

A Mi Hazánk vezérszónoka, Toroczkai László úgy véli, hogy a kilépés nem a magyar emberek, hanem Orbán Viktor kormányfő barátja, Benjamin Netanjahu érdekében történik meg. Az ellenzéki politikus háborús bűnösnek nevezte az izraeli miniszterelnököt.

A Párbeszéd képviseletében felszólaló Szabó Tímea úgy fogalmazott, hogy a kormánypártok semmi mást nem csinálnak, csak szabotálják a nemzetközi és európai uniós intézményeket, hogy gyengítsék a világ demokratikus országainak közösségét és erősítsék az olyan diktátorokat, mint Putyin és Erdogan.