Egyelőre nem úgy alakul a Brexit utáni szabad kereskedésre épülő jövő, ahogy London elképzelte. Miközben Nagy-Britannia akár feladhatja az EU-val való vámmentes kereskedés lehetőségét is, az automatikusan szóba jövő nagy partner nemhogy magához vonzaná, hanem bünteti.

Theresa May brit miniszterelnök már az Egyesült Államokkal való kereskedelmi háború lehetőségéről beszél.

Ennek oka, hogy Donald Trump elnök „Amerika mindenek előtt” szlogenje gyakorlati megvalósításaként az amerikai Kereskedelmi Minisztérium 219 százalékos védővámot vetett ki a részben az észak-írországi Belfastban gyártott Bombardier C osztályú utasszállító repülőgépekre.

A Boeing panasza az volt, hogy a kanadai tulajdonú cég amerikai eladásait jogtalan brit és kanadai állami támogatás segítette elő, és az Egyesült Államokban különösen az dühített fel sokakat, hogy a Delta Airlines is külföldi gépek tucatjait vette meg.

May, aki néhány hete Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel és Donald Trump amerikai elnökkel is tárgyalt a kérdésről, a büntetőintézkedésekre válaszul azt mondta:

a Boeing viselkedése veszélybe sodorhatja a brit védelmi minisztérium tervezett megrendeléseit.

Az ügy May hatalmát fenyegeti, mivel a Bombardier több, mint négyezer munkahelyet tart fent észak-írországi gyárában és a beszállítói lánc még több embernek ad megélhetést. A brit kormánynak pedig a kis északír Demokrata Unionista Párttal fenntartott nemhivatalos koalíció adja meg a szavazati többséget a westminsteri parlamentben.

Ennek nyomán a britek szokatlan módon nyíltan bírálják a nagy szövetségest. Még Sir Michael Fallon védelmi miniszter azt mondta: „Szerződésünk van a Boeinggel tengeri felderítő gépek és Apache helikopterek szállításáról. Más védelmi szerződésekért is versenyben lehetnek. Ez a fajta viselkedés nyilvánvalóan aláássa jövőbeli viszonyunkat a céggel” – mondta.

A Boeing közben azzal vádolja Kanadát, hogy közvetett állami támogatást nyújtott a Bombardiernek, amikor Québec tartomány 1 milliárd dolláros részt szerzett a C osztályú repülő projektben.

Az amerikai kereskedelmi miniszter, Wilbur Ross ezért szintén kerülte a diplomatikus frázisokat: „Az árucikkek külföldi kormányok általi dotálása olyan kérdés, amit a Trump-kormányzat nagyon komolyan vesz” – mondta.

A brit üzleti igazgatók fórumának EU-ügyi referense, Allie Renison azt mondta: az ügy ízelítő abból, mi jön, amikor a Brexit után Nagy-Britannia saját maga kezdi formálni kereskedelmi politikáját.

A Telegraph című brit lap egyik kommentátora ugyanakkor elismerte: „a küszködő Bombardier fürdik a kanadai és észak-írt állami kedvezményekben. Ezért részben igaza lehet az amerikai kereskedelmi miniszternek, amikor azt mondja, hogy nem működött teljesen együtt a vizsgálattal.”

Viszont a Bombardier azzal vághat vissza, hogy a Boeing is állami megrendelésektől hízik: a Pentagonnak és a Nasának szállít és a szövetségi államok adókezdvezményeit élvezi.

Az sem világos, miért kötött bele a Bombardierbe, amikor a kis C kategóriás gépek miatt az nem közvetlen versenytársa. Az ok az lehet, hogy ki akarja szorítani a piacról és később helyet csinálni az újratervezett Boeing 737-es modelleknek – írja a Telegraph.

A lap azt is megjegyzi: a Boeing több mint kétszer annyi dolgozónak biztosít állást Nagy-Britanniában, mint a Bombardier. Csakhogy az utóbbi cég sorsa úgy tűnik összefonódott a brit kormányéval.