eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre

Előre lefutott a francia elnökválasztás?

Franciaország következő köztársasági elnöke Emmanuel Macron lesz. Ez már most, valamivel több mint egy héttel a választások második fordulója előtt kijelenthető. A francia politikai elemzőket most főleg az foglalkoztatja, hogy a fiatal államfő milyen parlamenti többséggel rendelkezik majd.

A közvélemény-kutatási adatok meglehetősen egyértelműek: Emmanuel Macron a május 7-én sorra kerülő elnökválasztások második fordulóján várhatóan a szavazatok legkevesebb 60 százalékának megszerzésével győz majd a szélsőjobboldali Marine Le Pen-nel szemben.

A legtöbb politikai elemző szerint a választás „előre lefutottnak” tekinthető.

Ennek legfőbb oka abban áll, hogy ismét felállt az immár harminc éve működő, úgynevezett republikánus front, ami azt jelenti: úgy a mérsékelt jobboldali, mint a szocialista politikusok, szakszervezetek és munkaadók gyakorlatilag egyöntetűen Macron melletti szavazásra buzdítják a választókat, megakadályozandó a szerintük „fasiszta veszélyt” jelentő Nemzeti Front elnökasszonyának győzelmét.

E felhívás ezúttal is működni fog, igaz, nem teljesen úgy, mint korábban.

Párizsban például diákok napok óta azért tüntetnek, mert nem kérnek sem Macron-ból, a „bankárból”, sem a szélsőjobból. Több jobb-, illetve baloldali gondolkodó és filozófus pedig nyíltan kijelentette: a republikánus front mára egyszerű manipulációval ér fel. A Nemzeti Front szerintük nem fasiszta párt, és a hisztériakeltés csak arra jó, hogy ily módon lehessen elkerülni a valódi vitákat.

Ezt a tényt a választók jelentős része is érzékeli, ami abban nyilvánul meg, hogy

május 7-én sokan várhatóan nem mennek el szavazni.

A felmérések szerint a távolmaradók aránya akár a 40 százalékot is elérheti, ami a leendő államfő legitimálását gyengíti majd.

Egyes szociológusok arra hívják fel a figyelmet, hogy

a politikában újra megjelent az osztályharc jelensége,

igaz, más formában, mint a XIX.-XX. században. Szerintük Emmanuel Macron a globalizáció győzteseit képviseli, miközben Marine Le Pen az alsó társadalmi rétegeket, a társadalom perifériájára szorult, többnyire vidéken élő szegényeket szólítja meg.

Nem véletlen, hogy a Nemzeti Front politikusai arra számítanak, az első fordulóban a szavazatok 19,5 százalékát megszerző szélsőbaloldali Jean-Luc Melenchon híveinek egy része jelöltjükre fog voksolni. Ami nem mellékesen azt is jelzi, hogy egyre nehezebb a Nemzeti Frontot szélsőjobboldali pártnak nevezni.

Az első forduló egyik legfontosabb járulékos következményei közé tartozik, hogy a hagyományos rendszerpártok, baloldalon a szocialisták, jobboldalon a Republikánusok, a szétesés szélére kerültek. A legtöbb elemző úgy véli, a korábbi kettő helyett a politikai rendszer négyosztatúvá vált, ami nagyfokú politikai instabilitást eredményezhet.

Sokak szerint Emmanuel Macron egyik legnagyobb gondja a következő öt évben éppen egy stabil parlamenti többség hiánya lesz,

ami megnehezítheti, sőt akár ellehetetlenítheti kormányzását.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×