A majális ősi ünnepnek számít, a munkásmozgalmi ünnepségeknél sokkal régebbre nyúlik vissza a története. Május elseje a tavasz köszöntése, gyönyörű napsütéses időben, a termékenység, illetve a szerelem ünnepe – mondta az InfoRádióban Porogi András történész.

A Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója felidézte, hogy az ünnep munkásmozgalmi eredete a 19. század második felére nyúlik vissza, amikor az Egyesült Államokban is egyre többen kezdték el követelni a nyolcórás munkanapot: 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a rövidebb munkaidő bevezetése érdekében. A munkások és a sztrájktörőket védő rendőrök két nappal később összecsaptak, a konfliktusban többen életüket vesztették. A világszerte hatalmas felháborodást keltő események emlékére a következő években május elsején tüntetéseket rendeztek. A történész emlékeztetett, hogy 1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa Párizsban úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése és a szolidaritásuk kifejezése érdekében.

Magyarországon a Szociáldemokrata Párt szervezett megmozdulást.

1890-ben még nem volt munkaszüneti nap, a tömegmegmozduláson a munkaidő- maximálást, illetve választójogot követeltek a munkások.

„A munkásünnep eredetileg tiltakozó tüntetés volt, de már az 1890-es nagygyűlések után is majálist rendeztek a Városligetben, ahol a politikai programot követően a munkások táncoltak, mulattak, ettek-ittak” – magyarázta.

„A majális idején a városiak kiáramlottak a szabadba, szólt a zene, táncoltak, udvaroltak, vagy akár piknikeztek, ahogy Szinyei Merse Pál Majális című képén is látható. Ha valaki udvarolt egy lánynak, akkor május elsejére májusfát állított, és ehhez is kapcsolódtak különböző versenyek, vetélkedések” – idézte fel Porogi András.

A kilencvenes évektől, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett.