eur:
411.28
usd:
395.86
bux:
79220.42
2024. november 22. péntek Cecília

Irakban béke kell és reformok - mondta Sigmar Gabriel

A német külügyminiszter Bagdadban kijelentette, hogy elsősorban az Egyesült Államok feladata Irak talpra állítása. Sigmar Gabriel szerint 2003-ban washingtoni kezdeményezésre a nemzetközi jog semmibevételével történt a katonai beavatkozás, amelynek súlyos következményeiért jórészt az amerikai kormányt terheli a felelősség.

A bagdadi kormány kezében van Irak talpra-állításának a kulcsa – jelentette ki Bagdadban a német külügyminiszter.

Sigmar Gabriel úgy vélte, hogy

kiváltképpen gazdasági reformok bevezetésére lenne szükség,

mert csak így remélhető a külföldi befektetők megjelenése és a konjunktúrát élénkítő beruházások megvalósítása.

Irakban béke kell és reformok - mondta Sigmar Gabriel

Erre főleg a nyersolaj-lelőhelyek eredményes kiaknázása nyújthat lehetőséget – állapította meg Sigmar Gabriel, de hangsúlyozta, hogy ennek előfeltétele a béke megteremtése, amitől a jelek szerint Irak még igencsak messze áll.

Kizárta azonban a bagdadi kormány fegyveres támogatását.

Berlinben kezdettől fogva elzárkóztak a katonai beavatkozás elől Irakban, ami hosszú időn át beárnyékolta az amerikai-német kapcsolatot. Az iraki diktátor, Szaddam-Husszein rendszerét megbuktató támadást elrendelő Bush amerikai elnök annak idején még kezet sem fogott a katonai részvételt elutasító Gerhard Schröder kancellárral.

Időközben a berlini kormány közel félmilliárd eurót bocsátott a bagdadi kormány rendelkezésére az ország újjáépítésére, azonban ennek az összegnek eddig csupán töredékét használták fel.

A német hadsereg 140 tisztje már jó ideje kiképzésben részesíti és modern harci eszközökkel látja el a főleg kurdok lakta Erbilben az Iszlám Állam fegyveresei ellen harcoló úgynevezett pesmerga-alakulatokat.

Erbil mintegy 80 kilométerre fekszik a részben még mindig az Iszlám Állam ellenőrzése alatt álló nagyvárostól, Moszultól, amelyben már hónapok óta ádáz harc folyik az iraki sorkatonák és a szélsőséges erők között.

A német külügyminiszter – rendkívüli biztonsági intézkedések mellett – nemcsak az iraki kormányfővel és a külügyminiszterrel folytatott eszmecserét, hanem

Erbilben találkozott a kurdok vezetőivel is,

mert – mint hangsúlyozta – a kibontakozás érdekében elengedhetetlen a közeledés a különböző vallási és nemzetiségi csoportok között.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×