Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nehogy a lovak sorsára jusson az emberiség!

Nehogy a lovak sorsára jusson az emberiség!

Vajon a „munkaerőpiacról kiszorult” lovak sorsára juthat-e az ember a robotizáció miatt? Ezt vizsgálja egy új tanulmány.

Bár vannak traktoraik és nyerges vontatóik, a mobiltelefon tornyokat installáló US Cellular nevű cég még mindig használ lovakat.

A hegyes-dombos Wisconsin államban inkább a lovakra tesznek, amikor olyan saras erdei utakon kell felvinni a felszerelést, ahol a teherkocsik elakadtak és a terepjárók sem tudták megoldani a feladatot.

„Amikor a kerekek már nem bírják, a paták még mindig működnek” – mondja Al Brown, a vállalat Műveleti Igazgatója.

Az Egyesült Államokban is még mindig vannak olyan farmerek, akik lovakat alkalmaznak.

Valójában azonban a lovak már évtizedek óta kiszorultak a munkaerőpiacról. Egy új tanulmány most azt vizsgálja: mit tanulhat sorsukból a robotizáció által fenyegetett ember?

A 20. század elején úgy tűnt, még garantált volt a lovak alkalmazása, de jött a traktor és az autó, és 50 év alatt átvette a szorgos négylábúk szerepét.

A tekintélyes MIT, a Massachusetsi Technológia Intézet új kutatása azt vizsgálja, hogy hasonló változást hozhatnak-e az ipari robotok az ember számára.

A kutatás szerint

1990 és 2007 között minden, 1000 főre jutó és üzembe állított ipari robot 6 munkahelyet szüntetett meg.

Nem számítják azonban a robotok közé azokat a gépeket, amelyeket csak egy dologra lehet használni és nem lehet újraprogramozni.

Miközben a robotizált gépek száma nő, a tanulmány szerzői úgy találták, hogy

a kiszorított kétkezi munkások munkaereje nem jelenik meg automatikusan máshol:

nincs olyan munkakör, ahol megjelenne a felszabadult munkaerő és még az egyetemi végzettséggel rendelkezők, a tervezők és mérnökök száma sem növekszik.

Azt is megállapították, hogy például az amerikai gazdaságban egyelőre alacsonynak számít a robotizáció által megszüntetett állások száma. A hatalmas gazdaságban 360 és 670 ezer közötti munkahely szűnhetett meg a fejlődés miatt.

Összehasonlításul: Kína olcsóbb munkaereje miatt az évezred első évtizedében 2 millió munkahely „vándorolt át” Amerikából.

A gazdasági érvek amellett szólnak, hogy nem kéne tartani a robotizációtól, mert az lenyomja a fogyasztói árakat, a felszabaduló munkaerő pedig oda vándorol, ahol az ember még mindig előnyben van. A lovakkal azonban nem ez történt: 1910 és 1950 között nagyszámban szorultak ki az állatok a munkaerőpiacról.

Megint csak Amerikában 21 millióról 3-ra esett vissza a számuk az 1960-as évekre. Lovakat egyszerűen nem lett gazdaságos tartani.

A hasonló technológiai forradalmat átélő emberek számát nem lehet korlátozni: ők alacsonyabban fizető szolgáltató állásokba vándorolnak át.

A gond az, hogy azok a társadalmi rétegek, amelyek nyernek az automatizációval, nem feltétlenül tartanak igényt a munkájukra.

Az emberiségnek nagyobb eltökéltséggel kell válaszolnia a gépek kihívására, hogy ne jusson a lovak sorsára – jegyzi meg az Economist.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter is reagált: érvényes-e Havasi Bertalan felmentése?

Magyar Péter is reagált: érvényes-e Havasi Bertalan felmentése?

Miután szombaton Havasi Bertalan, Orbán Viktor volt sajtófőnöke a Karmelita-bejáráson szóváltásba keveredett Magyar Péterrel, a kormányfő azonnali hatállyal felmentette helyettes államtitkári pozíciójából. Ezután többen is úgy vélték, hogy a Magyar Közlönyben is megjelent felmentő határozat nem érvényes, erre most a miniszterelnök is reagált – mint írja, a „jogászkodó” fideszes politikusok már le is vették a posztjukat.

Itt a magyarázat a szándékosan a tömegbe hajtó támadó indítékairól

Nyolc sérült van, négynek súlyos az állapota. Elmebetegségben szenved a férfi, aki az olaszországi Modena városában nyolc embert gázolt el, másokra pedig késsel támadt. A tettes másodgenerációs bevándorló: marokkói származású, de olaszországi születésú – feléledt a vita a migrációról és a bevándorlók integrálhatóságáról.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Egyszer már átléptük a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt – De mikor válik ez tartóssá?

Egyszer már átléptük a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt – De mikor válik ez tartóssá?

2024-ben fordult elő először, hogy a Föld éves átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szint feletti 1,5 °C-os küszöböt. A klímatudomány azonban hosszú távú, 20 éves átlagokkal számol, és ezek a friss elemzések szerint 2028 körül (valahol 2025–2032 között) léphetik át a 1,5 °C-os szintet. A 2 °C-os felmelegedés a század közepe előtt szinte elkerülhetetlen még a legszigorúbb kibocsátáscsökkentés mellett is, ám a 3 °C átlépését a modellek 85%-ában megakadályozhatja a határozott klímapolitika.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×