Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Merre tart Európa a Brexit után?

Merre tart Európa a Brexit után?

A BBC televízió csütörtök este európai tudósítója: Katya Adler egyórás összeállítását sugározta, "Brexit után, csata Európáért" címmel. A kontinens jövőjéért aggódó riporter ellátogatott Görög-, Francia, Olasz- és Németország mellett a brüsszeli Európa-központba, és Budapestre is. Kérdéseire itt Szijjártó Péter külügyminiszter válaszolt.

Az immár szinte teljes bizonyossággal befejezett ténynek tekinthető Brexit meglazította az Európai Unió kötelékeit. Egyidejűleg világossá vált, hogy a kontinens déli államaiban súlyos gazdasági nehézségek mutatkoznak, s mindeközben nyomasztó probléma az Európa felé megindult tömeges migráció.

Hogyan alakul földrészünk jövője, és alakítását mennyire befolyásolhatják az erősödő, úgynevezett "populista" mozgalmak? A BBC brüsszeli székhellyel dolgozó európai tudósítója, Katya Adler összeállításában erre a bonyolult kérdésre igyekezett választ adni.

Mikrofonvégre kapta több euroszkeptikus tömegszervezet vezetőit, így az olasz Öt Csillag Mozgalom egyik elindítóját, a komikus-színész Beppe Grillo-t, a francia elnökválasztásra nagy reményekkel készülő Nemzeti Frontos Marine Le Pen-t, majd ellensúlyozásként az unió külügyminiszterének tekinthető Federica Mogherinit és az Európai Parlament volt elnökét, Martin Schulz-ot.

Elutazott Katya Adler a teljes szépségében csillogó Budapestre is, mivel a túlzott brüsszeli központosítást bíráló magyar kormányt - ismert liberális felfogás szerint - egyrészt Putyin-rajongónak, másrészt unióellenesnek hiszi, tehát veszélyesnek a társulás jövőjére.

Szijjártó Péter külügyminiszter igyekezett a riporter kérdéseire válaszolva helyrebillenteni a képet. Ám a BBC tudósítója vette a fáradságot, hogy elutazzon Ásotthalomra is, és hangfelvételt készítsen a határ menti falu polgármesterével, Toroczkai Lászlóval, akinek meghirdetett nézete, hogy a községben sem migránst, sem melegeket nem lát szívesen.

Ez Katia Adler megítélése szerint olyan vétség a politikai korrektség ellen, amin állhat vagy bukhat az Európai Unió jövője.

Kétségtelenül megdöbbentő látvány volt a határkerítést annak idején áttörő migránstömeg rohama, amelyről a műsorba illusztrációként vágtak be felvételt.

A menekültkérdést Európának valahogy meg kell oldania. Az unió és Európa jövője azonban legalább ilyen súlyú gazdasági problémák megoldásától is függ. Riasztó új számok láttak napvilágot Dél-Európa eladósodásáról.

Görögország államadóssága a GDP-je 180 százaléka,

és negyedízben nem kívánják kihúzni a csávából a németek. Immár Olaszország GDP-jének is 132 százaléka az államadósság. S a BBC filmjében lepusztult, elhagyott olasz és francia iparvidékeket láthattunk, nyomasztó szegénységet. A globalizálás jegyében immár Kínában, alacsonyabb bérekkel készülnek olasz vagy francia márkák.

Egy óra túl kevésnek bizonyult alapos tényfeltárásra, de annyi látható volt Katya Adler összeállításából, hogy Brüsszelnek jobban oda kell figyelnie a tagországoknak az unióval szemben támasztott igényeire, 

különben széteshet a szép reményekkel indult szövetség.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×