Infostart.hu
eur:
379.8
usd:
324.33
bux:
122226.55
2026. március 2. hétfő Lujza

Renzi haragszik a magyarokra

Kész megvétózni az Európai Unió költségvetését az olasz miniszterelnök, ha a kelet-európai országok nem fogadnak be több migránst és menekültet. Matteo Renzi korábban már élesen bírálta Magyarországot és azt mondta: vonják meg az Uniós támogatást az olyanoktól, akik nem hajlandók segíteni az EU-ba érkezett menekültek és migránsok elosztásában.

Ha a keleti tagállamok – amelyek a mi anyagi segítségünkkel növekednek – nem nyitják meg a megállapodás szerint az ajtókat, akkor megvétózzuk az EU jövőbeli költségvetését – fogalmazott egyértelműen Matteo Renzi olasz miniszterelnök.

A következő, 2021-27-es időszakra szóló Uniós költségvetési javaslatot jövő év végéig szövegezik. Technikai értelemben Olaszországnak nincs „vétójoga” – emeli ki a Reuters, mert azt minősített többséggel is el lehet fogadni.

Olaszország ugyanakkor az EU harmadik legnagyobb gazdasága, nettó befizető és a költségvetésről szóló szavazásnál általában az összes tagállam egyetértésére törekednek.

Matteo Renzi gyakran bírálta, hogy nincs nyoma európai szolidaritásnak a migráns válság kezelésében. Olaszország, Görögország és Málta is, a tengeren érkezett menekültek és migránsok százezreit fogadta be, de szeretné, ha más tagállamok is segítenének az ellátásukban és kérelmeik feldolgozásában.

A nyilatkozatokban közrejátszik, hogy a tengerből kimentett migránsok és menekültek befogadása és a nyári földrengés pusztítása miatt megugrik az olasz költségvetés hiánya.

Az olasz gazdasági miniszter egy hétvégi nyilatkozatában külön kiemelte a szavai szerint „falakat építő Magyarországot” és a „magyar utat”.

Az olasz kormányfő pedig szerdán úgy fogalmazott a parlamentben: „Szükséges, hogy Olaszország szorgalmazza azt, hogy nagyon keményen lépjünk fel azokkal az országokkal szemben, amelyek Uniós tagként sok pénzt kaptak a fejlesztésre, de amelyek egyre kevésbé akarnak részt vállalni a bevándorlók áttelepítésében.”

„Meg kell találni az egyensúlyt az Unióhoz való tartozás pozitív aspektusai és a tagsággal járó kötelességek között” – tette hozzá. Renzi ötletét a vele szemben álló, populista euroszkeptikus Öt Csillag ellenzéki mozgalom is támogatta. Bepe Grillo pártvezér azt mondta: fel kell függeszteni a vonakodó tagállamok szavazati jogát az Európai Tanácsban.

Az Uniós terv értelmében 40 ezer, Olaszország által eltartott menekültet és migránst osztottak volna szét a tagállamok között, de a közép- és kelet-európai országok ellenkezése miatt eddig kevesebb, mint 1300 ember költöztettek más tagállamba.

A Földközi-tengeren át érkezett emberek jelentős része ugyanakkor gazdasági bevándorlónak számít, de mivel nincsenek szülőhazájukkal kétoldalú egyezmények, ezért nagyon nehéz őket hazaküldeni.

Az Unió most Nigériával, Malival, Szenegállal, Nigerrel és Etiópiával tárgyal a gazdasági migránsok visszafogadásáról.

Fabrice Leggeri, az újonnan létrehozott Európai Határ- és Parti Őrség vezetője azt mondta: Olaszország több embert küld haza. „Ezt kértük és ezt fogjuk tenni” – közölte.

Renzire közben komoly nyomás nehezedik az olasz költségvetés helyzete, illetve amiatt, hogy a hiány növekedése meghaladná az uniós szabályokban előírt GDP-arányos ütemet. Brüsszel a büdzsé módosítására kényszerítheti Rómát, de az olasz kormányfő azt mondta: nem hajlandó megváltoztatni a törvényjavaslatot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: látóhatárra került a 150 dolláros hordónkénti olajár

Szakértő: látóhatárra került a 150 dolláros hordónkénti olajár

Az Egyesült Államok és Izrael szombat hajnalban támadást indított Irán ellen. Teherán válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolajforgalmának csaknem egyötöde halad át. Az InfoRádióban Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletágvezetője az olajár várható alakulásáról beszélt.

Nagy kihívás a Merz-kormánynak, ami most őrli a németeket

Kevesebb mint egy hét múlva kezdődik Németországban a konzervatívok és a szociáldemokraták alkotta kormánykoalíció stabilitását vagy a többség által inkább gyengülését jelző, sokat emlegetett „szuperválasztási” év. Idén öt tartományban tartanak helyi parlamenti választásokat. Felmérték, várható-e politikai földrengés, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Megremegtek a tőzsdék a közel-keleti háborúra - Mutatjuk a legfrissebb piaci hatásokat!

Megremegtek a tőzsdék a közel-keleti háborúra - Mutatjuk a legfrissebb piaci hatásokat!

Az iráni–amerikai–izraeli katonai konfliktus hétvégi eszkalációja azonnali és széles körű piaci reakciót váltott ki világszerte, különösen Ázsiában, ahol hétfőn meredek eséssel indult a kereskedés. Az Egyesült Államok és Izrael összehangolt csapásai Irán ellen, amelyekben az iráni politikai és katonai vezetés több kulcsszereplője, köztük a legfelsőbb vezető is életét vesztette, új geopolitikai kockázati prémiumot építettek be az eszközárakba. A piacokat nem csak a katonai összecsapás ténye rázta meg, hanem az a bizonytalanság is, hogy a konfliktus gyorsan lokalizálható marad-e, vagy tartós, regionális háborúvá szélesedik, amely az energiaszállításokat és a globális növekedési kilátásokat is érdemben érinti. A befektetők klasszikus kockázatkerülő üzemmódba kapcsoltak. Az olajárak élesen megugrottak, a biztonságos menedékeknek tartott nemesfémek árfolyama emelkedik. Európában komoly eséssel indult a nap a részvénypiacokon, és az USA-ban is hasonlóra lehet számítani. Mutatjuk a katonai konfliktus legfrissebb piaci hatásait!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×