Angela Merkel német kancellár a NATO Varsóban tartott csúcsértekezletén személyesen próbálta meggyőzni a török államfőt, hogy járjon közbe annak érdekében, hogy meg lehessen látogatni az incirliki NATO-támaszponton állomásozó közel 250 német katonát.

A Szíria és Irak fölötti légi felderítéssel megbízott német katonákat a berlini törvényhozás egy küldöttsége akarta felkeresni, de a török hatóságok ezt nem engedélyezték. Az ügy felháborodást váltott ki Berlinben, és a feszültség feloldására a védelmi miniszter, Ursula von der Leyen Törökországba repült, de azon felül, hogy találkozott az Incirlikbe vezényelt német fegyveresekkel, dolga végezetlenül tért vissza.

Néhány nappal később Varsóban a NATO-csúcs keretében már Angela Merkel is szóba hozta az ügyet Erdogan elnöknek, aki ismét elutasító választ adott. Nyílt titok, hogy a lépéssel Ankara azt akarja megtorolni, hogy a német törvényhozás a közelmúltban népirtásnak nyilvánította az örmények tömeges legyilkolását az Oszmán Birodalomban az első világháború idején.

A berlini törvényhozás elnöke most közölte, hogy fontolóra veszik a német légi felderítők hazarendelését, ha a török kormány nem engedélyezi a német képviselők számára a találkozót az Incirlikben állomásozó német egységekkel. Norbert Lammert véleményét osztja a helyettes kancellári tisztséget betöltő Sigmar Gabriel gazdasági miniszter is, de az ellenzéki pártok is úgy vélik, hogy a katonák meglátogatásának elutasítására csakis hazarendelésük lehet a megfelelő válasz.

Ha Ankarában kitartanak az eddigi makacs álláspont mellett, veszélybe kerülhet a NATO csúcsértekezletén hozott döntés is, amely AWACS típusú felderítőgépek kiküldését rendelte el az Irak és Szíria légterébe, ugyanis a berlini törvényhozás egyszerűen nem járul hozzá a NATO-határozat megvalósításához.