Londonban szűnni nem akaró esővel jött el a brit uniós tagságáról döntő népszavazás napja. Sok függ a részvételtől, különösen attól, hogy az ingadozók és a fiatalok milyen arányban mennek el voksolni.

Azt már egy ideje tudni lehet, hogy azok a britek – általában az idősebb korosztály – akik hátat akarnak fordítani az EU-nak és megállítani a kelet-európaiak bevándorlását – sokkal motiváltabbak és mindenképpen leadják voksukat.

Az utcákon egymással éles szópárbajt vívó idősebbek és tizenévesek, a maradásra felszólító szórólapjáért megvert idős férfi és emlékezés a meggyilkolt EU-párti képviselőnőre, Jo Cox-ra – csak néhány pillanatkép az Unió jövőjére is kiható voks előtti kampányból.

A két tábor hívei az utolsó nap is szenvedélyesen érveltek és több helyen is megfordultak az országban.

Boris Johnson volt londoni főpolgármester után Nigel Farage, a referendumot kikényszerítő Brit Függetlenségi Párt, a UKIP vezére is „a mai nap a függetlenségünk napja” szlogent említette. A pikáns ebben csak az, hogy ezt az azonos című hollywoodi film fiktív amerikai elnöke használta, hogy összefogásra hívja fel az emberiséget a bolygót fenyegető idegenek ellen.

De most kik is a veszélyes idegenek? Az unióból érkezett migránsok és azok a politikusok, akikkel a britek az EU-ban megosztják a szuverenitásukat.

A maradáspárti oldalon egy platformon kampányoltak a politikai ellenfelek: David Cameron konzervatív miniszterelnök és az ellenzéki Munkáspárt több vezetője. Az egyik legszenvedélyesebb beszédet Gordon Brown volt kormányfő mondta el, amit Cameron is dicsérettel illetett: „Az ország, amit szeretek, jobb ennél, jobb ezeknél a vitáknál, sértéseknél és posztereknél...egy toleráns, előítéletektől mentes ország, ahol az emberek gyűlölik a gyűlöletet.”

Mindeközben nem világos, hogy mi lesz azzal a több, mint egymillió uniós munkavállalóval, akinek bevándorlása annyira feltüzelte a Brexit-tábort. Bár még a kilépésért kampányolók is azt állítják, hogy aki már itt van, azt nem küldik haza, erre nem tudnak semmi garanciát adni. Arra sem, hogy az EU-költségvetésbe befizetett, de a Brexit után megtartott milliárdokat valóban a közszolgáltatások javítására költik-e majd el.

A mai nap brit, valamint a Nagy-Britanniában élő ír és nemzetközösségi állampolgár – összesen 46 millió ember - mondhat véleményt. Szavazhatnak a külföldön élő britek is, de csak azok, akik kevesebb, mint 15 éve költöztek el.

A szavazófülkék reggel héttől este 10-ig lesznek nyitva, a voksokat 382 helyen számolják majd. Az eredményt az Országos Szavazatszámlálási Biztos jelenti majd be a manchesteri városházán. A Brit Választási Bizottság szerint a péntek reggelre kiderülhet, hogy hogyan néz szembe Nagy-Britannia a jövővel: EU-tagként vagy egyedül.