Váratlan helyről kapott támogatást az utóbbi hónapokban Európa-baráttá vált David Cameron. A brit kormányfő vendége, Erna Solberg norvég miniszterelnök mondta azt, hogy a briteknek „nem fog tetszeni” az élet az Európai Unió peremén.
A britek kilépéséért kampányoló brexitesek épp Norvégiát hozzák fel gyakran példaként arra, hogy az unión kívül is van élet.
Norvégia ugyan nem EU-tag, de a közös európai gazdasági térség tagjaként befizet az Uniós költségvetésbe és kénytelen beengedni az uniós munkavállalókat. Ezért cserébe, - a mezőgazdaság és halászat kivételével – hozzáférést kap a közös piachoz. Ami még lényeges: mivel nem EU-tag, nem vehet részt az őt érintő döntések meghozatalában.
A norvég lakosság két népszavazáson is a csatlakozás ellen döntött, legutóbb 1994-ben.
Norvégiával példálózni azért sem következetes dolog, mert bár a skandináv ország sok bevándorlót fogadott be, az ügy ott nem akkora téma, mint Nagy-Britanniában. Emellett Norvégia a szabad mozgást biztosító Schengeni-övezet tagja is, miközben a Brexit-hívők folyamatosan azt ismétlik, hogy a Schengenen kívüli Nagy-Britanniától elvették a jogot, hogy ellenőrizhesse határait.
Norvégiában korántsem egységes az EU-tagság megítélése és a társadalom egyes rétegei köszönik, de nem kérnek Brüsszelből. De vajon milyen az élet az EU-n kívül?
Erna Solberg miniszterelnök a Politico magazinnak adott interjújában azt mondta: országa Brüsszelben inkább egyfajta lobbiszervezetként lép fel. Amikor azt kérdezték tőle, hogy lemásolják-e a britek a norvég modellt, azt mondta: „nem fog tetszeni nekik, mert Brüsszel nélkülük dönt majd.”
Nigel Farage, a Brexitért kampányoló Brit Függetlenségi Párt, a UKIP népszerű vezére azt mondta: az EU miatt nem lehet szabadon horgászni és a szabályozás sok állás elvesztését is okozta. Ezzel szemben Norvégia „partjaitól 300 kilométerre is szabályozhatja a halállományt, a norvég halászat pedig jól teljesít”.
A BBC megjegyezte, hogy a norvég vizekben kifogott halak 70%-át sújtja behozatali vám – ennyit adnak el az EU-ban -, ami azt jelenti, hogy a halászok és kereskedők kénytelenek alacsonyabb profittal beérni.
A norvég gazdaszervezetek ugyanakkor éppen az ellenkezőjét akarják annak, amit a halászok – ők nem kérnek az EU-integrációból. Ennek az az oka, hogy úgy érzik, nem tudnának versenyezni a többi ország olcsóbban termelő gazdáival.
A BBC ugyanakkor azt is megjegyezte: amikor a norvég parlament ülésezik, napi átlagban 5 európai jogszabályt építenek be a norvég törvénykezésbe úgy, hogy a képviselők nem tudnak szavazni róluk.