Spanyolország, amely a nyugat-európai országok sorában viszonylag későn lett az EU-tagja, az egyik olyan állam, amelynek a leginkább a javára váltak az Uniós támogatások. A brüsszeli pénzek jelentős szerepet játszottak a spanyol infrastruktúra modernizálásában. 

2008-ban kipukkadt az ingatlanlufi és Spanyolországot a göröghöz hasonló adósság-dráma is fenyegette, amit sikerült elkerülnie. A költségvetési deficit azonban makacsul magas és meghaladja az Unió által előírt, a nemzeti össztermék 3 százalékában meghatározott limitet. 

Néhány hete Brüsszel meg is fenyegette Madridot, hogy eljárás indul ellene és büntetésre számíthat. 

A patthelyzetet okozó tavalyi választások után kiírt új választások kampányában azonban Mariano Rajoy, a Néppárt ügyvezető miniszterelnök olyasmit mondott, ami kiverheti a biztosítékot Brüsszelben.

Igyekezve a megszorításokat elvető választók kedvére tenni Rajoy arról beszélt a Financial Times című lapnak, hogy eljött az adócsökkentés ideje.

„Mandátumunk kezdetén adót emeltünk. 2015-ben már csökkentettük a jövedelemadót és a vállalati adó is. Ha továbbra is emelkednek az adóbevételek, akkor újabb adócsökkentést tervezünk” –közölte.

A néppárti miniszterelnök ezzel az intézkedéssel próbálja kifogni a szelet azoknak a pártoknak a vitorlájából, amelyeket a megszorítások miatti elégedetlenség juttatott be a parlamentbe. A baloldali Podemos és a centrista Ciudadanos megerősödése a hagyományos kétpárti politika végét, de parlamenti patthelyzetet is okozott a decemberi választások után – emiatt írtak ki június végére új választásokat Spanyolországban.

Az EU-ban rossz szemmel nézhetik, hogy Rajoy nem minden energiáját fordítja arra, hogy 3 százalék alá nyomja az év végére a költségvetési hiányt.

Ő azonban azzal érvel, hogy a 2012-es masszív 10 és félszázalékos szintről mostanra 4,3 százalékra szorította vissza a deficitet – úgy, hogy a spanyol gazdaság két éven át recesszióban volt.

„Senki sem mondhatja, hogy Spanyolország nem tartja a be a játékszabályokat” – mondta az ügyvezető miniszterelnök.

Rajoy azt is elmondta, sajnálná ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból, de együttműködő magatartást ígért a Brexit esetére. Korábban kiszivárgott, hogy ha a britek a kilépésre szavaznak, akkor EU-illetékesek nagyon gyorsan szeretnék levezényelni Nagy-Britannia távozását, ami gondokat okozna például a Spanyolországban élő milliós brit közösségnek. Hozzátette ugyanakkor, hogy az átmenet „nem lenne könnyű” – ez egy „drámai szakítás lenne” – mondta és hozzátette: nem híve a népszavazásoknak. Utóbbi kérdés a katalán függetlenségi mozgalom miatt kényes téma a Spanyolország egységét féltő erők körében.

A spanyol kormányfő „konstruktív” hozzáállást ígért egy másik nagy európai kérdésben, a görög adósság ügyében is.

Rajoyról azonban köztudott, hogy nem híve az adósságcsökkentésnek és hogy rossz a viszonya Alekszisz Ciprasszal, a görög Sziriza kormány vezetőjével. Ciprasz ugyanis szoros kapcsolatot tart fenn a Podemos ideológiájához közel álló, megszorítás-ellenes spanyol Podemos párttal.