Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 8. vasárnap Zsombor

Merkel nem enged a bajoroknak

Szász-Anhalt tartomány mától kezdve olyan kormánykoalíció vezetése alatt áll, amely – Németország történetében első alkalommal – a Keresztény- és a Szociáldemokrata Párt, valamint a zöldek együttműködéséből alakult. A március közepén tartott választáson ugyan a Kereszténydemokrata Párt szerezte meg a legtöbb szavazatot, ez azonban távolról sem volt elegendő arra, hogy a párt élén álló Reiner Haseloff eddigi partnerével, a szociáldemokratákkal folytassa a kormányzást és hosszú alkudozások után az eddig ellenzéki Zöldpártot is bevonta a koalícióba. Az új koalíció létrejötte azonban korántsem volt zökkenőmentes.

A 62 éves Reiner Haseloff a magdeburgi parlamentben csak a második szavazati fordulóban kapta meg a felhatalmazást a hárompárti koalíció megalakítására.

A március 13-án tartott tartományi választásból a második legerősebb pártként az AfD, a menekültek beözönlése ellen agitáló Alternatíva Németország számára elnevezésű párt került ki. A legtöbb mandátummal rendelkező kereszténypárt vezetője, a korábbi miniszterelnök, Haseloff azonban kezdettől fogva hangoztatta, hogy szóba sem jöhet egy esetleges koalíció az AfD-vel, de még az sem, hogy az AfD hallgatólagos támogatásával kisebbségi kormány élén folytassa Szász-Anhalt tartomány eddigi kétpárti vezetését.

A Németország történetében eddig példa nélkül álló keresztény, szociáldemokrata, valamint zöldpárti koalíció megalakítása azonban kiváltképpen a miniszterelnök vezetése alatt álló párt képviselői körében talált visszatetszésre. Így történhetett, hogy a magdeburgi parlamentben az első szavazási fordulóban a kereszténypárti küldöttek - mintha cáfolni akarták volna a németországi demokráciával szemben a múlt héten Varsóban elhangzott bírálatokat -, nem igazodtak pártjuk álláspontjához és nem támogatták Reiner Haseloff megbízását az új kormány létrehozására. Így Haseloff csak a második fordulóban kapta meg a szükséges többséget.

Első nyilatkozatában kijelentette, hogy az egész ország számára példát akar mutatni a polgári pártok összefogására a szélsőséges irányzatok visszaszorítása érdekében. Ez utalás volt a menekültkérdésből populista tőkét kovácsoló Alternatíva Németország számára elnevezésű párt előretörésére.

Tény, hogy a migránsok beözönlése komoly aggodalmat kelt a lakosság körében. A berlini kormánykoalíció legkisebb pártja, a kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió élén álló Horst Seehofer a bajor kormány nevében az év elején emiatt levélben fordult a kancellárhoz, hogy haladéktalanul gondoskodjék arról: Németország határait csak megfelelő úti okmányokkal rendelkező személyek léphessék át, ellenkező esetben február végéig az Alkotmánybíróság elé viszi az ügyet.

A kancellár nem változtatott korábbi álláspontján és a választ sem kapkodta el, de a bajor kormány sem nyújtotta be keresetét az Alkotmánybírósághoz.

Angela Merkel válasza tegnap érkezett meg. Ennek részleteit ugyan nem hozták nyilvánosságra, de annyi máris kiszivárgott, hogy a kancellár nem kíván eleget tenni Horst Seehofer kívánságának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Három holttestet találtak a krakkói lövöldöző otthonában
„Őrült ámokfutás”

Három holttestet találtak a krakkói lövöldöző otthonában

Két nő és egy férfi holttestét találták meg a krakkói lövöldözés elkövetőjének otthonában – közölte szombat esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nem napelemekre, hanem árvízvédelmi szirénákra lett volna szüksége Nepálnak

Nem napelemekre, hanem árvízvédelmi szirénákra lett volna szüksége Nepálnak

A jövő héten kezdődő antalyai ENSZ-klímacsúcs ismét egy katasztrófát fog felhasználni arra, hogy felhívja magára a figyelmet. Az idei csúcstalálkozó a nepáli tragédiára fog kiemelten rávilágítani, ahol augusztus végén jég- és sziklaomlás söpört végig Nepál északi részén. A katasztrófában több mint 1400 ember halt meg, ötezren pedig eltűntek. A helyreállítási költségek közel 5 milliárd dollárt tesznek ki, ami az ország gazdaságának körülbelül egynyolcadának felel meg. És igen, a világ számára is van ebből tanulság – csak éppen nem az, amit a klímaaktivisták sulykolnak, hogy egyre több forrást kell fordítani klímavédelemre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×