eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Merkel nem enged a bajoroknak

Szász-Anhalt tartomány mától kezdve olyan kormánykoalíció vezetése alatt áll, amely – Németország történetében első alkalommal – a Keresztény- és a Szociáldemokrata Párt, valamint a zöldek együttműködéséből alakult. A március közepén tartott választáson ugyan a Kereszténydemokrata Párt szerezte meg a legtöbb szavazatot, ez azonban távolról sem volt elegendő arra, hogy a párt élén álló Reiner Haseloff eddigi partnerével, a szociáldemokratákkal folytassa a kormányzást és hosszú alkudozások után az eddig ellenzéki Zöldpártot is bevonta a koalícióba. Az új koalíció létrejötte azonban korántsem volt zökkenőmentes.

A 62 éves Reiner Haseloff a magdeburgi parlamentben csak a második szavazati fordulóban kapta meg a felhatalmazást a hárompárti koalíció megalakítására.

A március 13-án tartott tartományi választásból a második legerősebb pártként az AfD, a menekültek beözönlése ellen agitáló Alternatíva Németország számára elnevezésű párt került ki. A legtöbb mandátummal rendelkező kereszténypárt vezetője, a korábbi miniszterelnök, Haseloff azonban kezdettől fogva hangoztatta, hogy szóba sem jöhet egy esetleges koalíció az AfD-vel, de még az sem, hogy az AfD hallgatólagos támogatásával kisebbségi kormány élén folytassa Szász-Anhalt tartomány eddigi kétpárti vezetését.

A Németország történetében eddig példa nélkül álló keresztény, szociáldemokrata, valamint zöldpárti koalíció megalakítása azonban kiváltképpen a miniszterelnök vezetése alatt álló párt képviselői körében talált visszatetszésre. Így történhetett, hogy a magdeburgi parlamentben az első szavazási fordulóban a kereszténypárti küldöttek - mintha cáfolni akarták volna a németországi demokráciával szemben a múlt héten Varsóban elhangzott bírálatokat -, nem igazodtak pártjuk álláspontjához és nem támogatták Reiner Haseloff megbízását az új kormány létrehozására. Így Haseloff csak a második fordulóban kapta meg a szükséges többséget.

Első nyilatkozatában kijelentette, hogy az egész ország számára példát akar mutatni a polgári pártok összefogására a szélsőséges irányzatok visszaszorítása érdekében. Ez utalás volt a menekültkérdésből populista tőkét kovácsoló Alternatíva Németország számára elnevezésű párt előretörésére.

Tény, hogy a migránsok beözönlése komoly aggodalmat kelt a lakosság körében. A berlini kormánykoalíció legkisebb pártja, a kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió élén álló Horst Seehofer a bajor kormány nevében az év elején emiatt levélben fordult a kancellárhoz, hogy haladéktalanul gondoskodjék arról: Németország határait csak megfelelő úti okmányokkal rendelkező személyek léphessék át, ellenkező esetben február végéig az Alkotmánybíróság elé viszi az ügyet.

A kancellár nem változtatott korábbi álláspontján és a választ sem kapkodta el, de a bajor kormány sem nyújtotta be keresetét az Alkotmánybírósághoz.

Angela Merkel válasza tegnap érkezett meg. Ennek részleteit ugyan nem hozták nyilvánosságra, de annyi máris kiszivárgott, hogy a kancellár nem kíván eleget tenni Horst Seehofer kívánságának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×