Az uniós kilépést vagy bent maradást eldöntő, történelmi fontosságú brit népszavazás időpontja tehát kezd kialakulni, és ezzel párhuzamosan élénkül a vita a nagy kérdésről.

Nagyon fontos az elszakadást ellenző David Cameron miniszterelnök számára, hogy minél több londoni vegyen részt a népszavazáson, ugyanis a főváros lakossága a felmérések szerint túlnyomórészt bennmaradás párti.

A pontos dátum meghatározásához az kell, hogy világos kép alakuljon ki David Cameronnak a munkaerő-vándorlással kapcsolatos szabályváltoztatásokat követelő brüsszeli tárgyalásairól.

Megvonhatnak-e olyan szociális segélyeket, így adókedvezményeket, például magyar, lengyel vagy román munkavállalóktól Angliában, amelyek angol alkalmazottaknak alanyi jogon járnak? Brüsszel ehhez nem szívesen járul hozzá.

Most arról folyik az alkudozás, hogy mi legyen olyan gyermeküket egyedül nevelő nőkkel, akik részidőben hetente kevesebb mint 20 órát dolgoznak. A dolgok jelenlegi állása szerint, ha brit állampolgárok, akkor jár nekik támogatás, ha külföldiek, akkor nem. Az angolok tudják, hogy ez az igazságtalannak tűnő brit munkaügyi törvény nem tántorítja el az uniós országok munkakeresőit attól, hogy idejöjjenek.

Pedig a Cameron-kormány célja a tömeges bevándorlás akadályozása, ezért is tett ígéretet arra, hogy az uniós vendégmunkásokat érkezésük után négy évig nem részesíti a briteknek járó szociális segélyekben. Ehhez azonban nehéz elnyerni Brüsszel engedélyét. Íme egy ok arra, hogy az ország kilépjen a közösségből.

David Cameron mindazonáltal bennmaradás párti és erre inti Londont Jim Messina főtanácsadó is, aki annak idején Barack Obama elnökválasztási kampányának és a brit konzervatív párt választási győzelmének egyaránt a csendes, de hatékony háttér-embere volt.

Ugyanilyen aktív azonban Jon Moynihan üzletember, a Szavazz a kilépésre! mozgalom vezére, aki a hét elején tartott előadásában bizonygatta, hogy egy Európai Unión kívülre került Nagy-Britannia simán szabadkereskedelmi megállapodást köthetne, fenntarthatná a jó viszonyt, és nem kellene Brüsszel szabályait elfogadnia.

A közel-keleti migránsok beözönlése a tengersáv jóvoltából nem fenyegeti a szigetországot, de azzal meg kell birkóznia, hogy évente 300 ezer uniós állampolgár jön ide munkát keresni.