Infostart.hu
eur:
368.83
usd:
336.06
bux:
142664.5
2026. november 18. szerda Jenő

Miért győzött a szélsőjobb Franciaországban?

Kik szavaztak a szélsőjobboldali nemzeti frontra? Hosszú távon milyen belpolitikai következményei lesznek a párt által a vasárnapi Európai Parlamenti választásokon elért jó eredményeknek? - ezekre a kérdésekre keresi a választ a média és az általa megkérdezett elemzők hada Franciaországban.

Arra a kérdésre, hogy kik szavaztak a Nemzeti Frontra a május 25-i európai választásokon, a közvélemény-kutatók a következő választ adják: a legnagyobb mértékben a fiatalok és a szegényebb rétegek, köztük a munkások fordultak a Marine Le Pen vezette párt felé. Konkrét számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a 35 évnél fiatalabb korosztály urnákhoz járuló részének 30 százaléka szavazott a szélsőjobbra, ami valamivel több, mint öt százalékkal haladja meg a Nemzeti Front által vasárnap országos szinten megszerzett szavazatok arányát. Ez utóbbi a végleges összesítések szerint egészen pontosan 24,85 százalékra rúg.

Ami az egyes társadalmi kategóriákat illeti, a munkanélküliek 37 százaléka, az egyszerű alkalmazottak 38 százaléka és a munkások 43 százaléka a Nemzeti Frontra adta a voksát, ami az elemzők szerint jól mutatja a leszakadó rétegek reménytelenségét és kétségbeesettségét. A lehetséges hosszútávú politikai következményeket illetően beszédes elemnek számít, hogy az újságírók által megkérdezett választók immár nyíltan, a legkisebb lelkiismeret-furdalás nélkül vállalják, hogy a Nemzeti Frontra szavaztak, ami néhány évvel korábban még elképzelhetetlen lett volna. Ez egyrészt azt mutatja, hogy Marine Le Pen-nek sikerült kivezetnie pártját a politikai karanténból, másrészt a választók nyilatkozataiból kiderül: ki akarják próbálni az általa kínált politikai alternatívát.

A kérdés éppen ezen a ponton válik izgalmassá, a Nemzeti Front ugyanis az egyetlen olyan jelentős francia politika erő, amely összefüggő és logikus módon érvel az Európai Unió ellen. Az egyik legfontosabb programpontja például a határok visszaállítása, amellyel meg akarják fékezni a szerintük ellenőrizetlen, ezért Franciaországban és más nyugat-európai országokban elviselhetetlenné vált bevándorlást. Hogy ez a téma mennyire égetővé vált ma Franciaországban, jól mutatja az a tény, hogy a Nemzeti Frontra szavazók 85 százaléka a kérdezőbiztosoknak azt mondta, ez volt a legmeghatározóbb kérdés, ami miatt a szélsőjobbra szavazott.

A Marine Le Pen-ék által ugyancsak évek óta hangoztatott másik meghatározó téma az euróra vonatkozik. A párt vezetői szerint Franciaországnak vissza kell térnie saját valutájához, megítélésük szerint ugyanis a közös pénz nemhogy megoldaná, hanem fokozza a gazdasági válságot, hozzátéve: saját pénz nélkül nem is lehet nemzeti szuverenitásról beszélni.

A pártnak ezt az álláspontját a szocialisták és a jobbközép pártok "kollektív öngyilkosságnak" nevezik, csakhogy az utóbbi években egyre több nagynevű szakértő állítja: az euró miatt Európa a "világ betegévé" vált, ahol gyakorlatilag megállt a gazdasági fejlődés. E vélemények szerint a közös valuta mindenképpen kudarcra van ítélve, a kérdés csak az, hogy sikerül-e azt racionálisan felszámolni, vagy pedig a tagállamok brutális módon kényszerülnek rá a szükséges lépésekre.

A sors iróniája, hogy a szélsőjobb téziseinek egy részét akarva, akaratlanul immár bal- és jobboldalon egyaránt megerősítik. Nicolas Sarkozy az európai választások előtt írt cikkében azt hangoztatta, hogy egyszerűbbé kell tenni az unió működését, Francois Hollande francia államfő pedig hétfő esti tévényilatkozatában elismerte, az Európai Unió "érthetetlenné" vált, mint fogalmazott, nemcsak az emberek, de sokszor a kormányok számára is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hányast érdemel Marco Rossi válogatottja 2026-ban?

Hányast érdemel Marco Rossi válogatottja 2026-ban?

A magyar válogatott egymást követő harmadik évben nem érte el első számú célját, ami 2026 kapcsán azt jelenti, hogy nem jutott vissza a csoportját megnyerve a Nemzetek Ligája A-divízójába. Ugyanakkor a második helyen végezve megőrizte erre a reményét, sőt, a második kalapba került a következő Eb selejtezőinek sorsolása előtt. Akkor hányas osztályzatot érdemel 2026-os teljesítményére Marco Rossi csapata? Négyest, az ötig terjedő skálán?
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Másfél hónapos mélypontig pofozták a forintot

Másfél hónapos mélypontig pofozták a forintot

A keddi gyengülés után szerdán sem kap erőre a forint: az euró jegyzése késő délutánra 368,5 fölé emelkedett, a dolláré pedig napközben 336 fölé került. A magyar devizára a dollár nemzetközi erősödése mellett az MNB kamatcsökkentés lehetőségét felvető kommunikációja is nyomást helyezett, miközben az alapkamat változatlanul 5,5 százalék maradt. A piacokon egyre inkább árazzák a Federal Reserve decemberi kamatemelését, ami újabb másféléves mélypontra lökte az eurót, ez pedig húzta magával a forintot is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×