A Pentagon 10 milliárd dollárt költ arra, hogy modernizálja a még a hidegháborúból fennmaradt, B-61-es atombombákat. Ezek a szivar alakú eszközök rakétákra hasonlítanak, és úgy tervezték őket, hogy gyorsan haladó repülőgépekről tudják indítani őket.

Most új függőleges vezérsíkot kapnak, amivel precízebben lehet célba juttatni a fegyvert, akár F-35-ös lopakodó bombázókról is.

Az amerikai fegyveres erők Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban és Törökországban tárolnak ilyen fegyvereket.

A Guardian idézte Hans Kristensen atomfegyver-szakértőt, a Nukleáris Tudósok Szövetségének tagját, aki szerint a modernizálással Barack Obama megszegi azt a 2010-es ígéretét, hogy nem állít hadrendbe új atomfegyvereket. Egy évvel korábban az amerikai elnök arról beszélt, hogy a teljes nukleáris leszerelésért fog dolgozni.

Az Egyesült Államok 2010-ben közölte, hogy csökkenti nukleáris fegyverei számát, részben úgy, hogy nem fejleszt ki új robbanófejeket, és nem dolgoz ki új bevetéseket vagy új katonai képességeket.

A B-61-es bomba módosítása azt jelenti, hogy a lopakodó bombázóval kombinálva, Európából is fenyegetés alatt lehetne tartani célpontokat.

Korábban Németország és más államok azért kampányoltak, hogy Amerika kivonja a B-61-eseket a kontinensről, mivel a hidegháború végével ezekre már nincs szükség, ugyanakkor esetleg terrorcsoportok kezébe kerülhetnek. A Guardian azt állítja, hogy "egyes kelet-európai államok tiltakoztak kivonásuk ellen, mert ez azt jelentené, hogy az Egyesült Államok kevésbé hajlandó megvédeni őket Oroszországgal szemben."

Amerikai illetékesek azt mondják, hogy a bombák módosítása minimális, és így az ország nem szegi meg korábbi vállalásait.

A 2010-es Új Start Szerződésben Washington és Moszkva arról állapodtak meg, hogy 1550-ben korlátozzák hadrendben lévő nukleáris robbanótölteteik számát. Obama azt tervezte, hogy most tavasszal további csökkentésre tesz javaslatot. Az észak-koreai válság és az új nemzetbiztonsági csapat késedelmes felállása miatt azonban ez is késik.

Kérdés, hogy ezt hogyan látja majd Vlagyimir Putyin orosz elnök, akivel a tervek szerint júniusban tárgyalna Obama a rakétavédelem vitás kérdéséről.