Infostart.hu
eur:
363.42
usd:
314.88
bux:
148045.63
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Ki lesz a történelmi elnökválasztás győztese?

Csehországban pénteken és szombaton tartják az államfőválasztást. Az új köztársasági elnököt az ország történetében először nem a parlament, hanem közvetlenül a lakosság választja meg.

A hét végi elnökválasztáson kilenc jelölt indul, s - az elemzők szerint - nem valószínű, hogy bárki is megszerezné a győzelemhez szükséges több mint ötven százalékot. Minden jel arra utal, hogy szükség lesz a második fordulóra is, amelybe a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül. A két hét múlva esedékes második fordulóban a győzelemhez már elég az egyszerű többség megszerzése is.

Az összes eddigi közvélemény-kutatás szerint az államfői poszt megszerzésére a legnagyobb esélye két volt kormányfőnek , a 68 esztendős Milos Zemannak és a 61 éves Jan Fischernek van.

A többi hét jelölt támogatottsága messze elmarad a két volt miniszterelnök támogatottságától. Az egyik utolsó felmérés szerint a harmadik helyezett Vladimír Franz művészre a megkérdezettek 11,4 százaléka, Karel Schwarzenberg külügyminiszterre 11 százalék, míg Jiøí Dienstbier szociáldemokrata szenátorra 10,6 százalék kíván szavazni. A további négy jelölt támogatottsága ennél is alacsonyabb, így gyakorlatilag nincs esélyük, hogy bejussanak a második fordulóba.

A cseh törvények szerint hétfő volt az utolsó nap, amikor a voksolás előtt még nyilvánosságra lehetett hozni az utolsó közvélemény-kutatások eredményeit. Kampánycsend azonban a választások alatt sincs. Szakemberek szerint a végső eredményekre nagy hatása lehet a médiának is.

Az elnökjelöltek több tévés vitaműsorban is részt vettek, az elemzők értékelése alapján a tapasztalt Milos Zeman fellépése meggyőzőbb volt, mint a kicsit szürkének tartott Jan Fischerré. A karizmatikus, ellentmondásos kijelentéseiről ismert Zemant sokan populistának tartják, míg Fischer előnye a megfontoltság lehet, és az is, hogy kormányfőként egy átmeneti kabinet élén sikerült kivezetnie az országot az akkori mély politikai válságból.

Václav Klaus jelenlegi cseh köztársasági elnök második megbízatási időszaka március 7-én jár le, és a törvények értelmében harmadszor már nem indulhat.. Klaus egyébként, aki óriási hibának tartja a közvetlen elnökválasztást, minden jel szerint Zemant szívesebben látná az államfői székben mint Fischert.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×