A London School of Economics Kovács Zoltán kommunikációs államtitkárt, Schöpflin György fideszes európa parlamenti képviselőt, az egyetem hajdani tanárát, illetve Victor Sebestyen magyar származású angol újságírót és George Szirtes költő-műfordítót hívta meg a beszélgetésre. Mind a négyen tízperces bevezetőt mondtak.

Kovács Zoltán államtitkár a beszélgetés megadott címére utalva megjegyezte, hogy Magyarország nem most áll válaszút előtt, két éve dönthetett arról, hogy milyen utat választ. Szerinte nemcsak gazdaságilag, hanem morálisan is igen rossz állapotban volt az ország, amelynek választópolgárai olyan többséggel juttatták a parlamentbe a jobbközép erőket, hogy azok képesek sarkalatos törvények akadály nélküli elfogadására, tehát gyors reformok végrehajtására.

Charles Gáti amerikai szakértő szerint az országot fejtetőre állították, ám Kovács Zoltán szerint, valójában inkább fejtetőről a talpára igyekeznek visszaállítani. Húsz éven át a baloldali történelemfelfogás uralkodott, ideje megteremteni a megfelelő szimmetriát - tette hozzá.

Victor Sebestyen angol újságíró 1956-ban a szüleivel karon ülő kisgyermekként került nyugatra. Cikkei világlapokban jelennek meg, a Timesban is írt, bírálva az új magyar alkotmányt. Látja, hogy a szándék a posztkommunista rend lebontása, de úgy véli, hogy az igyekezet eredménytelen és a módszerek sem jók, így nem csoda, hogy olyan neves sajtóorgánumok kommentátorai aggódnak, mint a Financial Times vagy a francia Le Figaro.

Sebestyen is azzal érvelt, hogy a magas államadósság miatt minősítették le az országot, ám - mint oly sokan mások - ő sem említette, hogy a magas adósságba az előző kormány verte az országot. Megismételte azt a rendre felrótt kritikát is, hogy a fékek és ellensúlyok nem működnek megfelelően. Melyre ellenérvként később elhangzott, hogy az Alkotmánybíróság például törvényeket vonat vissza. Sebestyén Viktor nem volt naprakész a vitaanyag feldolgozásával, nehezményezte, hogy csak tizennégy egyház kapott hivatalos elismerést.

Schöpflin György elmondta: az az érzése, mintha a vádlottak padjára ültették volna napjainkban Magyarországot. Hol jogi, hol politikai síkon próbálják bizonyítani, hogy a magyar kormány minden lehet, de ártatlan semmiképp nem. A nyugati újságírók ellátogatnak az országba, de rendkívüli kivételnek számít, ha nemcsak a baloldaltól szerzik az információikat, hanem a jobbközép képviselőitől is.

George Szirtes 1948-ban Budapesten született és 1956-ban Angliába került költő elmondta, mennyire szereti a magyar kultúrát, műfordítások egész sora került ki a keze alól. A magyar kulturális élet áll a figyelme központjában, s akikkel érintkezik, azoknál azt tapasztalja, hogy nem érzik jól magukat a jelenlegi légkörben. Emellett szerinte az is helytelen, hogy Magyarországon kriminalizálják a hajléktalanokat, és üldözik a cigányságot.

A vita második szakaszában Kovács Zoltán és Schöpflin György tények felsorolásával igyekezett eloszlatni az aggályokat, és bizonyítani a demokrácia sértetlenségét, de mind Victor Sebestyen, mind George Szirtes változatlanul úgy látja, hogy helyes, ha az Európai Unió sorozatosan vizsgálat alá veszi, jogszerűek-e a magyar reformintézkedések.