Az elnök igyekezett az eredményeket kiemelni: a fegyveres erők garantálták az ország biztonságát, és erre büszkék lehetnek - fejtegette a Pentagonban, miközben már a keserű pirula beadására készült.

A világ legnagyobb katonai hatalmát nem a felfegyverzett ellenség, hanem a pénz és a két nagy amerikai politikai párt költségvetési kötélhúzása késztette meghátrálásra - ami miatt jövőre várhatóan közel 500 milliárd dollárral csökkentik a katonai költségvetést.

"Meg kell erősítenünk gazdasági erőnket otthon, ami külföldi befolyásunk alapja" - mondta Obama, és említette azt a keserű kompromisszumot jelentő költségvetési törvényt, amely a fűnyíróelv alapján csökkenti az amerikai szövetségi költségvetést és így a Pentagon büdzséjét is.

Az eddigi katonai doktrína az volt, hogy Amerikának képesnek kell lennie egyszerre két háborút folytatnia - ahogy azt tette Irakban és Afganisztánban. A főként a hadsereg és a tengerészgyalogság állományának megnyirbálása után a cél már csak az lesz, hogy ha kell, akkor egy háborúban tudjanak harcolni az amerikai katonák.

Mindez további terheket róhat a NATO-szövetségesekre, az olyan országokra is, amelyek eddig úgymond "szakosodással" vették ki a részüket a közös akciókból és például kevés harcoló alakulatot küldtek Afganisztánba.

Obama és kormánya éles bírálatokat kapott a republikánusoktól, akik "meghátrálással" vádolták, ám azt fejtegette: nem hagyja, hogy Amerika elveszítse vezető katonai szerepét a világban. A hangsúly a terror elleni fellépésen, a nukleáris elrettentésen és a haza védelmén lesz - mondta. A fegyveres erők mozgékonyak, rugalmasak maradnak és készen állnak majd a válsághelyzetekre - tette hozzá.

A stratégia azonban azt sugallja, hogy Amerika csökkenti európai jelenlétét, mert Ázsia nagyobb prioritást kap. A védelem nagyobb figyelmet szentel majd a online-hadviselésnek, a rakétavédelemnek, a megfigyelésnek és a hírszerzésnek is.