Végre nyilvánosak a "WikiLeaks nagypapájának" becézett Pentagon Papírok. A pontosan negyven évvel ezelőtt a New York Timesnak kiszivárogtatott vaskos tanulmány az Egyesült Államok vietnami szerepéről annak idején hatalmas botrányt kavart. Kiderült belőle például, hogy bár Johnson elnök azt ígérte, nem akarja kiszélesíteni a háborút, titokban már Észak-Vietnam bombázását és amerikai katonák bevetését tervezte.

Elődje, a meggyilkolt John Kennedy saját szövetségese, a dél-vietnami vezető megbuktatását készítette elő. Washington szándékosan fokozta a harci cselekményeket Laosz és Kambodzsa bombázásával és az észak-vietnami partok elleni támadásokkal - amelyekről nem lehetett hallani az amerikai médiában.

A hétezer oldalas tanulmányt Robert McNamara védelmi miniszter rendelte meg 1967-ben, de úgy, hogy titokban tartotta a többi kormánytag előtt. Több tucat elemző, történész és katonatiszt dolgozott rajta. A kínos információt nem a résztvevőkkel készült interjúkból, hanem aprólékos munkával, az archívumokból bányászták elő.

Egyikük, Daniel Ellsberg élesen ellenezte a háborút, és szerette volna közzétenni a titkosított jelentést. Ezért kapcsolatba lépett az időközben hatalomra került Nixon-kormányzattal, és a háborút ellenző demokrata szenátorokkal is, de ők sem mutattak érdeklődést. Kilenc hónappal a jelentés elkészülte után elkezdte azt módszeresen fénymásolni, majd két évvel később kiadta a papírokat a New York Times riporterének.

Az iratokat publikálni kezdő Times még nem hajtott végre olyan tényfeltárói bravúrt, mint néhány évvel később a Washington Post a Nixon elnök lemondásához vezető Watergate-ügy feltárásával, de komoly kockázatot vállalt. Segítségére volt azonban, hogy Mike Gravel szenátor a Szenátusban vitára bocsátotta az anyagot. Az amerikai alkotmány első cikkelye szerint a törvényhozásban elhangzott beszédek miatt nem lehet bírósági eljárást indítani, azaz a szenátor elérte, hogy az iratok egy jelentős része úgy kerüljön nyilvánosságra, hogy ne lehessen hazaárulás miatt vádat emelni.

A háborúellenes Ellsberget, aki azt mondta, hogy az iratok egy sor elnök "alkotmányellenes tevékenységét, esküszegését, sőt beosztottjai esküszegését is bizonyította", nem is tudták elítélni. Mire 1971-ben a New York Times elkezdte publikálni a Pentagon Papírokat, csak az amerikaiak 30 ezer embert veszítettek Vietnamban, a polgári áldozatok száma több százezerre rúgott, de még további két évig tartott, amíg Amerika kivonta csapatait és magára hagyta déli szövetségesét. Az északi, kommunista erők 1975-ben foglalták el Saigont, amivel véget ért a háború.

A Pentagon Papírok publikálása tovább fokozta az amerikai társadalom megosztottságát a háború miatt, ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság a politikai vezetéssel szemben úgy foglalt állást, hogy közreadásuk törvényes volt. Negyven évvel később a WikiLeaksnek diplomáciai sürgönyöket szivárogtató Bradley Manning közlegény továbbra is őrizetben várja, hogy bíróság elé állítsák.