A Bush-kormányzat utolsó, majd az Obama-kormányzat első évében is azt találgatták az Egyesült Államokban, hogy eltűnik-e az autógyártás egyik ikonja, a General Motors. A cég Európában nagy vitákat kiváltó tárgyalásokat folytatott az Opel eladásáról és a gyárbezárásokról, otthon pedig csődvédelmet kért. Obama kelletlenül, az adófizetők további dollár milliárdjaival tartotta életben a céget. Ez volt 2009-ben.

Két évvel később a GM arról számolt be, hogy első negyedéves profitja a várakozásokat meghazudtolva a háromszorosára ugrott. Az amerikai piac kezd talpra állni, bár a magas benzinárak miatt a korábbi furgonok és kisteherautók helyett az energiatakarékos autókat, például a sportos kinézetű, de 100 kilométeren akár kevesebb, mint öt litert fogyasztó Chevrolet Cruze-t keresik a vásárlók.

A GM-et ugyanakkor óvják attól, hogy rózsaszín szemüvegen keresztül szemlélje a jövőt, autópiaci elemzők ugyanis kételkednek abban, hogy a cég olyan mértékben tudja növelni a termelést és az árakat, mint a rivális Ford. A GM a jó eredményt részben agresszív árpolitikájával érte el, azaz jelentős kedvezményekkel fogott meg vásárlókat, míg a Ford "piaci áron" tudja eladni autóit.

2009-ben a vállalat 40 napot töltött csődvédelemben azt követően, hogy 52 milliárd dollárt kapott az amerikai adófizetőktől, hogy átalakuljon, és ismét nyereségessé váljon. Az amerikai kormány továbbra is 32 százalékban a GM tulajdonosa.

A GM pénzügyi vezérigazgatója, Dan Ammann azt mondja, hogy az év során emelkedhetnek a GM kocsik árai, azaz mérsékelhetik a kedvezményeket - ami nem jó a vásárlóknak, de jó a cégnek.

A befektetők egyelőre óvatosak, és emiatt a cég papírjai több mint két százalékot estek, miközben a Ford-részvények szerény mértékben növekedtek. A befektetők a jelek szerint arra várnak, hogy az amerikai kormány megszabaduljon a General Motorsban lévő részesedésétől. Előfordulhat, hogy a cég visszafogja a furgonok és terepjárók gyártását, ám elemzők szerint ezzel jövőbeli profitját csökkentheti, mert az ilyen termékeken nagyobb a haszon.