Javarészt a városi ember a felelős a klímaváltozásért - ez is kiolvasható az ENSZ, Globális jelentés az emberi településekről 2011 című jelentéséből. A városok bocsátják ki a melegházi gázok 70 százalékát, miközben csak a szárazföldek területének két százalékát foglalják el - olvasható az anyagban.

A jelentés készítői nem fedezték fel a spanyolviaszt, de gondolatébresztő módon foglalják össze, hogyan hat az emberi és különösen a városi ember tevékenysége a Föld éghajlatára.

Az üvegházi gázok fő forrásai az elektromos energiatermelés (főként fosszilis tüzelőanyagokból), az üzleti és lakóházak energiafelhasználása, a közlekedés, a főzés, a hűtés és fűtés, az ipari termelés és a szemét.

Az anyag szerint a városiasodásnak tudhatók be az intenzívebbé vált hőhullámok és aszályok, valamint az erősebb ciklonok és a magas tengerszint.

Ezt csak "helyi szinten fellépve" lehet kezelni, és csak így lehet eleget tenni a nemzeti és nemzetközi klímacéloknak és vállalásoknak - írják a szerzők. Jelenleg azonban nincs világos politika arról, hogy a helyi önkormányzatok és szereplők hogyan vesznek részt az országok nemzeti klímastratégiájában.

Joan Clos, az ENSZ Habitat programjának igazgatója azt mondta: a városokban lehet a legnagyobb mértékben visszafogni az üvegházi gázkibocsátást, de ehhez meg kell érteni az urbanizáció lényegét. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a várostervezésre, és még jobban be kell vonni a lakosságot, hogy a városok "lehűljenek" - tette hozzá.

Clos megjegyezte, hogy a városiasodás tovább folytatódik, és már a Föld lakosságának több mint a fele él városokban. 2030-ra az arány már közel 60 százalék lesz.

A szerzők szerint a további éghajlatváltozás veszélyeztetheti a városok közmű szolgáltatásait, így a vízellátást, a közlekedést, az áruk mozgását, valamint az infrastruktúrát és az ipari termelést is.

A jelentés nemcsak a fejlett nyugati nagyvárosokra, de a fejlődő világ nagy nyomortelepeket is magukba foglaló városaira is utalt, amelyekre különösen veszélyesek az áradások és földcsuszamlások. Jó példa Haiti, ahol ilyen településeket pusztított el a tavalyi földrengés. Az ország továbbra sem tud egyedül megbirkózni az extrém időjárás jelentette kockázatokkal: 680 ezer túlélő él még mindig sátortáborokban, és a hurrikán-időszakban további tragédiát okozhatnak a fakivágások miatti fölcsuszamlások.