Infostart.hu
eur:
386.84
usd:
328.82
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Magyar-magyar viszály az ENSZ-bizottságban

Romániai magyar-magyar vita bontakozott ki a Székelyföld autonómiája ügyében Genfben az ENSZ faji megkülönböztetés elleni bizottságában: a testület ülésén a székelyföldi területi autonómiáért és az önálló erdélyi magyar egyetem létrehozásáért küzdő civil szervezetek árnyékjelentésével szemben a román állam álláspontját is erdélyi magyarok védték.

A dokumentum készítői a többi között felróják, hogy a nyolcvan százalékban magyarok lakta Székelyföldön a magyar nyelvnek nincsen önálló státusa, a régió infrastruktúrájának fejlettsége elmarad az országos átlagtól, és továbbra is tetten érhető a szándék az etnikai arányok megváltoztatására.

Megemlítették azt is, hogy míg a magyarok Románia lakosságának 6,6 százalékát teszik ki, a romániai felsőoktatásban csupán a hallgatók 1,6 százaléka tanulhat magyarul, a két magyar felsőoktatási intézményt pedig a magyar állam tartja fenn.

Az Asztalos Csaba vezette román kormánydelegáció ugyanakkor olyan jelentést tett le az ENSZ-bizottság asztalára, amely részletesen bemutatja a kisebbségi jogok törvényes és intézményes kereteit, azok alakulását, és elsősorban a roma kisebbség nyelvi jogaival kapcsolatos nehézségekkel foglalkozik.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot vezető Asztalos úgy vélte: az árnyékjelentés készítői nem szakmai, hanem politikai dokumentumot terjesztettek be, és a házszámot is eltévesztették, hiszen kollektív jogokat sürgettek, az ENSZ-bizottság azonban csak egyéni jogokkal foglalkozik.

Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke viszont arra hivatkozott, hogy Dél-Tirol autonómiája is az ENSZ közvetítésével valósult meg, ezért hasznos lehet az erdélyi magyar kérdéssel is ott kopogtatni.

A bizottság ezután összegzi a romániai kisebbségek helyzetével kapcsolatos következtetéseit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×