Infostart.hu
eur:
386.84
usd:
328.82
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Súlyos árat fizetnek az afgán polgárok a lázadásért

Csaknem harmadával nőtt az afgán polgári áldozatok száma az év első hat hónapjában - közölte az ENSZ kedden kiadott jelentésében. A világszervezet szerint az esetek háromnegyedéért a kormány-ellenes lázadók, így a tálibok a felelősek.

Egyre drágább árat fizetnek az emberek ezért a konfliktusért - kommentálta az Egyesült Nemzetek most kiadott jelentését Staffan De Mistura, az ENSZ afganisztáni főképviselője. "Aggódunk, nagyon aggódunk a jövő miatt, mert túl sok a polgári áldozat" - tette hozzá.

Az ENSZ jelentés szerint az év első felében 1271 afgán lakos halt meg, és 1997 sebesült meg - jobbára út menti pokolgépek miatt.

A polgári lakosok halálát egyre gyakrabban okozzák a külföldi koalícióval harcoló, kormányellenes lázadók. Tavaly az esetek 53 százalékáért voltak felelősek, idén már 76 százalékáért.
"Ha az afgán jövő részei akarnak lenni, akkor nem tehetik azt ennyi afgán civil holttestén taposva" - fogalmazott az ENSZ-főképviselő, megjegyezve, hogy a lázadók, nagyobb és bonyolultabb pokolgépeket használnak, mint korábban.

Az ENSZ-statisztika kedvezőbb színben tünteti fel a külföldi katonákat, és azt állítja, hogy ők a polgári halálesetek 12 százalékáért felelősek. Egy évvel ezelőtt még az afgán polgári halottak 30 százalékát írták a NATO és szövetségesei számlájára. A változás legfőbb oka, hogy a külföldi koalíció csökkentette légitámadásai számát.

A jelentésből kiderül, hogy a lázadók által meggyilkolt polgári lakosok száma 95 százalékkal megugrott.
Közel felével nőtt a gyerekáldozatok száma, a házilag elkészített pokolgépek pedig az összes haláleset 29 százalékának okozói voltak.

A külföldi erők légitámadások az első félévben 69 polgári lakos életét követelték Afganisztánban, összesen 223 ember halt meg az idegen katonák fellépése nyomán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×