Infostart.hu
eur:
365.19
usd:
316.55
bux:
149738.85
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna

Két évvel emelik a nyugdíjkorhatárt Franciaországban

A jelenlegi hatvanról 62 évre emeli a francia kormány a nyugdíjkorhatárt. A régóta várt hírt szerda reggel jelentette be a munkaügyi miniszter, hangsúlyozva, hogy az intézkedésnek köszönhetően 2018-ra a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerülhet.

Miért kell ehhez nyolc év? Mert a kormány a várható társadalmi ellenállásra tekintettel nem egyből, hanem csak fokozatosan, évi négyhónapos "sebességgel" emeli meg a szakszervezetek és a szocialista párt által "szociális vívmánynak" tekintett korhatárt.

Az első emelés 2011. július 1-jétől lép életbe, az utolsóra pedig 2018-ban kerül sor. Ezzel párhuzamosan a teljes összegű nyugdíjra jogosító járulékfizetési kötelezettséget, amely a korábbi döntések értelmében 2012-től 41 évre emelkedik, 2020-ra további fél évvel hosszabbítják meg.

Az új szabályokat bejelentő Eric Woerth azt mondta, az intézkedések lényege a társadalmi szolidaritás további erősítése, így ennek jegyében 2020-ra az állami és a magánszféra dolgozói által fizetett nyugdíjjárulékot is azonos szintre hozzák. Ez utóbbiak jelenleg jövedelmük 10,55 százalékát fizetik be ezen a címen, míg az állami szektor alkalmazottjai esetében ez az arány csupán 7,85 százalék.

Egy másik, szintén a szolidaritás növelést célzó változás, hogy Nicolas Sarkozy ígéretéhez híven a leggazdagabb franciák jövedelemadóját egy százalékkal megemelik, és az így befolyt összeget a nyugdíjrendszer finanszírozására fordítják. Eric Woerth számításai szerint ez az összeg 2011-ben csaknem négy milliárd eurót tesz majd ki.

Ugyancsak a szolidaritásra való hivatkozással ősztől módosítják a parlamenti képviselők rendkívül előnyös nyugdíjrendszerét is. A honatyákat 22,5 évnyi mandátum után teljes értékű nyugdíj illeti meg, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy náluk egy évnyi járulékfizetés valójában kettőnek számít, és ezen a kormány a jelenlegi helyzetben mindenképpen változtatni akar.

A munkaügyi miniszter azt mondta, a javaslatokat a héten még megvitatják az érdekvédelmi és a munkaadói szervezetekkel, ez pedig azt jelenti, hogy történhetnek még apró változások, ezért a nyugdíjreform végleges változatát pénteken rögzítik. A szakszervezetek várható ellenállását Eric Woerth egyébként azzal igyekezett gyengíteni, hogy bejelentette: a nehéz munkát végző dolgozók továbbra is 60 éves korban mehetnek nyugdíjba, igaz, csak akkor, ha munkaképességüket legalább 20 százalékban elveszítették, és erről orvosi igazolással rendelkeznek.

A szocialisták "mélységesen igazságtalannak" nevezték a bejelentett reformot, amellyel a párt parlamenti frakcióvezetője szerint a kormány valójában "a szabályokat diktáló" pénzpiacok felét tesz jelzéseket. A nyugdíjkorhatár felemelését továbbra is ellenző szakszervezetek pedig jelezték: június 24-ére újabb országos demonstrációt tartanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Horn Gábor az államfőválasztásról: a Tisza él a Fidesz által megteremtett eszközökkel

Horn Gábor az államfőválasztásról: a Tisza él a Fidesz által megteremtett eszközökkel

Kedden köztársasági elnököt választ az Országgyűlés. Az egyetlen jelölt a Tisza Párt által felkért Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke. Az államfőválasztásról, valamint a köztársasági elnöki tisztség magyarországi szerepéről és társadalmi megítéléséről kérdezte az InfoRádió Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét.

Lakatos Mónika az Arénában: van, ami a sok időjárási rekordnál is érdekesebb ebben a nyárban

Több abszolút időjárási rekord is megdőlt júniusban és júliusban Magyarországon, de történt a rekordoknál is érdekesebb, ugyanakkor riasztóbb változás is az időjárásunkban – mondta Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.08.11. kedd, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Tisza-kormány: hamarosan szavaznak az új köztársasági elnökről, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Tisza-kormány: hamarosan szavaznak az új köztársasági elnökről, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Kedden 14 órától választ köztársasági elnököt az Országgyűlés a kétnapos rendkívüli ülés zárásaként. Az egyetlen hivatalos jelölt Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, akit a Tisza-frakció ajánlott – a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk nem vesz részt a szavazáson, ez azonban a voksolás eredményességét nem befolyásolja. A délelőtt a zárószavazásokkal telt: a Ház elfogadta többek között az egészségügyi adatkezelési csomagot, a köznevelési törvénymódosítást, a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási szabályokat, a 2026-os költségvetés módosítását és a rendészeti feladatellátás átalakítását. Ezt követően indult a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló javaslat rendkívüli eljárásrendben zajló vitája. Közben két nagy uniós forrásokat érintő hír is érkezett: az MFB átláthatósági okokból kizárta az OPUS TITÁSZ-t az uniós hálózatfejlesztési pályázatokból, csütörtökön pedig az Alkotmánybíróság tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amely a forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag kulcstörvényét támadja. Percről percre tudósítunk a keddi fejleményekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×