Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Nyitókép: Unsplash

„Nem én hajtottam gyorsan, hanem az autóm!” – hiába próbált kifogásokat gyártani az elkapott sofőr

A gyorshajtáson kapott sofőr próbálta bizonygatni az ártatlanságát a felelősség áthárításával az önvezető rendszerre, ám végül nem érte el a célját, nem hatotta meg az intézkedő rendőrt.

Érdekes kifogást talált egy gyorshajtáson kapott sofőr az Egyesült Államokban. A Colorado államban elcsípett pilóta 105 km/h-val haladt a Teslájával ott, ahol valójában csak 72-vel lehetne – írja a totalcar.hu.

Csakhogy nem egy szokványos gyorshajtásról van szó, ugyanis a sofőr azzal védekezett, hogy valójában nem ő volt az, aki túl gyorsan ment, hanem az épp önvezető módban használt Tesla.

A beszélgetést rögzítette a rendőr testkamerája, az egyenruhás azonnal elhárította a gyenge próbálkozást. Elmagyarázta az illetőnek, hogy amikor valaki a vezetőülésben ül, felelősséggel tartozik a járműért, függetlenül attól, hogy éppen az Autopilot kezeli-e a kormányzást, a gázt és a féket.

Bár a dolog egyértelműnek tűnik, valójában ennél valamivel árnyaltabb a szituáció – jegyzi meg a szaklap. A Teslát évek óta bírálják azért, mert sokak szerint megtévesztik az embereket az autók önvezetésének valódi képességeivel kapcsolatban. Utóbbira a legjobb és legegyszerűbb példa, hogy az Autopilot, illetve a Full Self-Driving elnevezés azt sugallja, hogy az autó képes teljesen önállóan közlekedni.

A két rendszer ugyanis valójában csak kettes szintű önvezetésre képes, azaz így is folyamatosan szükség van hozzá a sofőr figyelmére. Egy jogosítvánnyal rendelkező sofőrnek mindig készen kell állnia arra, hogy szükség esetén beavatkozzon, ha a vezetéstámogató rendszer épp valamit elhibázna.

A gyorshajtó férfi tovább erősködött, és ragaszkodott hozzá, hogy nem ő vezetett, azonban a helyzet a szakértő szerint teljesen egyértelmű: ha aktív volt az Autopilot, ha nem, kettes szintű önvezetésnél minden tekintetben a sofőr a felelős, az autó semmiképp.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×