Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Ház James Brady sajtószobájában Iránról tartott tájékoztatón 2026. április 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Nagyon várt a világ arra a hírre, amit most Donald Trump bejelentett

Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros teljes területéről eltávolították az aknákat, így a stratégiai fontosságú hajózási útvonal megnyílt a kereskedelmi forgalom előtt. Emellett közölte, hogy Irán „le van égve”.

A politikus a washingtoni Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az Egyesült Államok „százszázalékos” ellenőrzést gyakorol a globális olajszállítás szempontjából kulcsfontosságú vízi út felett. (Ennek azért van jelentősége, mert egyes kiszivárgott hírek szerint az Iránnal kötendő új megállapodásban szerepelne, hogy Teherán ellenőrizhetné Ománnal az útvonalat, díjat is kérhetne érte.)

Donald Trump hozzátette: „kicsit bonyolult a helyzet, mert ők (Irán) időnként aknákat helyeznek el, mi pedig megtaláljuk azokat. Tudják, az egész szorosban elvégeztük az aknamentesítést”.

A háborúban álló felek már egy ideje egyeztetnek a hajózási útvonal teljes helyreállításáról. Iráni médiaértesülések szerint a nemzetbiztonsági tanács ezt az Egyesült Államok és szövetségesei által vállalt engedményektől tette függővé. A teheráni külügyminisztérium közlése szerint Irán emellett díjat tervez kivetni a kereskedelmi hajókra a Hormuzi-szoroson való átkelésért.

J.D. Vance amerikai alelnök a hétvégén azt mondta, hogy Irán a háború kezdetén nagy számú aknát telepített a szorosban. Közlése szerint Washington olyan intézkedéseket tervez, amelyek garantálhatják a biztonságos hajózást a térségben, egyebek mellett az aknák eltávolításával és azzal, hogy Teherán vállalja: nem támadja meg a kereskedelmi hajókat.

Mielőtt február végén az Egyesült Államok és Izrael támadásaival megkezdődött az Irán elleni háború, a szoroson átmenő hajóforgalom lényegében zavartalanul folyt. A világ olajellátásának mintegy egyötöde haladt át ezen a vízi úton, amely a cseppfolyósított földgáz és a műtrágya szállításának is fontos útvonalát képezi.

A háború kitörése után Irán a hajók elleni támadásokkal és a kereskedelmi hajózás elleni fenyegetésekkel szinte teljesen leállította a szoroson átmenő hajóforgalmat, ami a globális olaj- és gázárak meredek emelkedését eredményezte.

Az Egyesült Államok célja, hogy a Hormuzi-szoroson átfolyó olaj- és gázáramlást a háború előtti szintre állítsa vissza – hangoztatta Vance.

Irán „le van égve”

Donald Trump amerikai elnök szerint nem az Egyesült Államok tartozik kártérítéssel Iránnak, hanem Teheránnak kellene fizetnie az általa az elmúlt évtizedekben okozott károkért. Az elnök ezt arra reagálva mondta újságíróknak, hogy Irán a Hormuzi-szoros újranyitásának feltételéül szabná egyebek mellett, hogy Washington fizessen teljes körű jóvátételt a háborús károkért.

Donald Trump leszögezte, hogy az iráni rezsim az elmúlt csaknem 50 évben elkövetett cselekményekért tartozik az Egyesült Államoknak, emellett tartozik azoknak az iráni családoknak is, akik több tízezer hozzátartozója vesztette életét a kormányellenes tüntetések során csak az elmúlt hónapokban.

Az elnök a szoros ellenőrzése kapcsán nyilatkozva elismerte, hogy Irán „képes bajt keverni”, ugyanakkor úgy vélte, az ázsiai ország pénzügyileg „le van égve”, a katonáit sem tudja fizetni.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×