Infostart.hu
eur:
387.2
usd:
329.16
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás

Obama újabb kétezer katonát kért Németországtól Afganisztánba?

Kifogásolja az ellenzék, hogy a parlament alsóháza, a Bundestag már ezen a héten dönt az Afganisztánba vezényelt német fegyveres erők mandátumának egy évre történő meghosszabbításáról. A Zöldpárt vezetője szerint a jelenlegi helyzetben sokkal helyesebb lenne, ha a mandátumot legfeljebb csak fél évvel terjesztenék ki, kivárva az amerikai elnök csapaterősítésre vonatkozó döntésének hatását.

Németország jelenleg 4500 katonát állomásoztat Afganisztán északi részén, amely egyben a harmadik legnagyobb kontingens a nemzetközi békeerőben. A törvényhozás ezen a héten dönt a mandátum további egy esztendővel történő meghosszabbításáról.

A szavazásnak különös pikantériát kölcsönöz az a vita, amelyet a szeptember elején az északi Kunduz tartományban a német haderő helyi kontingensparancsnokának kezdeményezésére végrehajtott és polgári áldozatokat is követelő támadás ügye robbantott ki.

A történtek miatt időközben egy miniszter már távozott hivatalából, és most egyre többen feszegetik, hogy a kancellár pontosan milyen értesülésekkel rendelkezett, mert az akkori parlamenti választási kampány során elhangzott nyilatkozatában csak érintőlegesen foglalkozott a közel 150 polgári személy halálát okozó katonai támadással.

Alighanem ez az esemény van Angela Merkel azon kijelentése hátterében, amely szerint kormánya várhatóan csak az Afganisztánnal foglalkozó január végi ENSZ-konferencia után dönt a német kontingens létszámának esetleges növeléséről.

Időközben ismertté vált, hogy: az amerikai elnök előzetesen telefonon tájékoztatta kancellárt az Egyesült Államok új afganisztáni stratégiájáról. Jól értesült források szerint Barack Obama Németországtól pótlólagosan 2000 katonát kért. A sajtó úgy tudja, nem kizárt, hogy a német kormány a jövőre, az ENSZ értekezlet után mégis eleget tesz az amerikai kérésnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

A magyar külgazdaság törekvései 2010 óta két fő csapásvonal mentén haladtak: egyrészt a korábbi, főként nyugat-európai és amerikai kapcsolatok stabil fenntartása és fejlesztése volt napirenden, másrészt olyan új partnerségek kialakítása a Közel-Keleten és Ázsiában, amelyek hozzájárulhatnak a magyar külkereskedelem diverzifikációjához – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Az év vége is tartogat még bőven izgalmakat a tőzsdéken

Az év vége is tartogat még bőven izgalmakat a tőzsdéken

Az ázsiai tőzsdéken ma reggel kisebb esés figyelhető meg, Európában pedig óvatos emelkedést láthatunk majd. A nemesfém piacra is nagyon érdemes figyelni az év utolsó napjaiban, ugyanis az ezüst és az arany árfolyama is új történelmi csúcsot döntött az éjjeli órákban, ezt követően azonban egy nagyobb, főként negatív irányú csapkodás vette kezdetét. Gazdasági események szempontjából nem várhatóak nagy izgalmak, a potenciális ukrajnai békével kapcsolatos hírek azonban hozhatnak mozgásokat a piacokra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×