Infostart.hu
eur:
386.86
usd:
328.78
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás

"Nem biztos", hogy szükség van minaretekre Franciaországban

Heves vita van kialakulóban Franciaországban az új minaretek építése körül, azt követően, hogy a szomszédos Svájc lakosságának csaknem 58 százaléka egy hétvégi népszavazáson azok építésének megtiltása mellett foglalt állást. Az alpesi országban két jobboldali politikai alakulat, a Svájci Néppárt, valamint a Szövetségi Demokratikus Unió vezetői kezdeményeztek referendumot az ügyben, és szándékuk az volt, hogy megakadályozzák a társadalom szerintük fokozatosan növekvő "eliszlámosodását".

A végeredmény heves reakciókat váltott ki a szomszédos, alapvetően hasonló, sőt sokkal komolyabb problémákkal küzdő Franciaországban, ahol ráadásul a muzulmánok integrációjának a kérdése gyakorlatilag tabutémának számít. Míg a baloldal egységesen elítéli a szerintük negatív eredményt, addig a jobboldal megosztott a kérdésben.

A francia szocialisták például "aggasztó jelnek" tartják keleti szomszédjaik elutasító magatartását, és a párt szóvivője az ügy kapcsán Nicolas Sarkozynek is nekiesett, mondván, azzal, hogy támogatja a nemzeti identitásról szóló vita elindítását, valójában a svájcihoz hasonló kérdésfelvetéseket enged be az országba.

Az ugyancsak szocialista kötődésű francia külügyminiszter "felháborodását" fejezte ki a szavazási eredmény miatt, Bernard Kouchner szerint ugyanis az egy adott vallással szembeni intoleranciát fejezi ki. Hasonló szellemben nyilatkozott a kormányzó jobboldali Népi Mozgalom Uniójának parlamenti frakcióvezetője is, a párt főtitkára azonban már másként látja a kérdést.

Xavier Bertrand úgy véli, fontos, hogy a muzulmánok szabadon gyakorolhassák vallásukat, abban azonban "nem biztos", hogy engedélyezni kell a francia hagyományos településképet megváltoztató tornyok építését. A kormánypárt szóvivője pedig egyenesen azt mondta: "nincs meggyőződve arról", hogy szükség van minaretekre Franciaország területén.

Az engedélyezés vagy nem engedélyezés kérdése mellett annak a tisztázása is folyik, hogy valójában mire szolgál, mit jelképez egy minaret - a kérdést egyébként nemcsak francia, hanem magyarországi internetes fórumokon is feltették már a téma iránt érdeklődők. Az eddigi információkból az máris kiderült, hogy a minaret az imádkozásra szolgáló mecset - azaz a muzulmán templom - mellett elhelyezkedő magas torony, ahonnan a müezzin, vagyis a mecset egyik alkalmazottja hangos kiáltozással naponta ötször imára hívja a híveket.

A francia jobboldali ellenzék úgy véli, a hegyes torony - melyet a svájciak a referendumot népszerűsítő plakátokon az ország területét ellepő rakétákká stilizáltak - alapvetően az iszlám világi hódítását szimbolizálja, és azt mondják, a muzulmánok nélküle is nyugodtan gyakorolhatják a vallásukat.

A kérdésben egyre többen mondanak véleményt, a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetői pedig kezüket dörzsölik a váratlan vita láttán, elnökük, Jean-Marie Le Pen lánya például egyenesen azt mondta, Franciaországban ugyan nem lehet népszavazást tartani a kérdésben, de reméli, hogy a jövő márciusban sorra kerülő helyhatósági választásokon az emberek ez ügyben is kifejezik majd a véleményüket.

A téma iránt mindenesetre óriási az érdeklődés Franciaországban, a baloldali l'Express című hetilap honlapján hétfőn elindított felmérésre például, amelyen a minaretek építésének engedélyezésére vagy betiltására lehet szavazni, eddig közel 14 ezren válaszoltak, a jobboldali Le Figaro ugyancsak e témával foglalkozó közvélemény-kutatásán pedig 26 ezren.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

A magyar külgazdaság törekvései 2010 óta két fő csapásvonal mentén haladtak: egyrészt a korábbi, főként nyugat-európai és amerikai kapcsolatok stabil fenntartása és fejlesztése volt napirenden, másrészt olyan új partnerségek kialakítása a Közel-Keleten és Ázsiában, amelyek hozzájárulhatnak a magyar külkereskedelem diverzifikációjához – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
"Utolsó simítások" a béketervben, nem pihen az orosz légierő - Háborús híreink hétfőn

"Utolsó simítások" a béketervben, nem pihen az orosz légierő - Háborús híreink hétfőn

Vasárnap Floridában találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök. Trump szerint már tényleg csak az utolsó simítások vannak hátra az orosz-ukrán béketervben, a Kijev számára nyújtandó biztonsági garanciákról pedig elvileg meg is egyeztek. A Kreml figyelmeztetett: ha tárgyalásos úton nem sikerül rendezni a helyzetet, folytatódni fognak a támadások. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×