Infostart.hu
eur:
384.23
usd:
329.86
bux:
122603.1
2026. március 4. szerda Kázmér

Tony Blairt is meghallgatják az iraki háború ügyében

Kedden kezdődik Londonban az az átfogó vizsgálat, amelynek célja feltárni az iraki háború megindításának Nagy-Britanniára vonatkozó részleteit. Elsősorban azt, hogy szükség volt-e háború útján megbuktatni Szaddám Huszein diktatúráját, és ha igen, megfelelő parlamenti jóváhagyás állt-e a brit katonai beavatkozás mögött? A vizsgálat elhúzódhat 2011-ig.

Az iraki háborúval kapcsolatos brit vizsgálat anyagából kezdenek kiszivárogni dokumentumok, például az Irakba vezényelt csapategységek felszereltségéről. Mint az iratok elárulják, a felszerelés botrányosan rossz volt, egyes katonák fegyveréhez csak öt töltény jutott és a rádióik nem bírták a forróságot.

Azt szintén elárulják a vizsgálati anyag kiszivárgott részletei, hogy a brit kormány nem készült fel a háború megnyerése utáni iraki helyzetre. Az elsiettetett hadba lépés eredményezte továbbá, hogy a brit csapatoknak nem volt idejük terepismeretet szerzésére, és arra, hogy alkalmazkodjanak Irak forró klímájához.

A Chilcot-vizsgálat első hetei során vezető minisztériumi beosztottakat, valamint diplomatákat hallgatnak ki. Tony Blair volt miniszterelnökre csak hónapok múlva kerül sor. Neki azt kell bizonyítania, hogy valós adatok alapján bírta rá a parlamentet az iraki háborúban való brit részvétel jóváhagyására.

Sir John Chalcot figyelmeztette a tanúkat, hogy ne próbáljanak eltitkolni semmit, ugyanis a vizsgálóbizottság már begyűjtötte a teljes dokumentum-anyagot.

Bizonyos, hogy a vizsgálat megindítása gyengítette Tony Blair esélyét az Európai Unió elnöki posztjának megszerzésére. A brit ellenzék azonban nehezményezi, hogy a vizsgálat csak most kezdődik el, tehát nem fejeződhet be a 2010 májusában sorra kerülő parlamenti választás előtt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×