Tudomány

Prosztatarákot állapítottak meg a Kairói Amerikai Egyetem (AUC) kutatói egy 2200 éves egyiptomi múmiánál, ami a betegség genetikus eredetét bizonyítja.

Újabb kisbolygó, a 433 Eros száguld el a Föld mellett, előzőleg pénteken, január 27-én a 2012 BX34 katalógusjelű aszteroida robogott el 59 ezer kilométerre bolygónktól.

Angliában már idén ősszel forgalomba kerülhet Helius néven egy olyan tabletta, amely a gyógyszerek pontos felhasználását és részben azok hatékonyságát is az eddigieknél pontosabban mutatja meg a betegnek és a kezelőorvosnak. Zelkó Romána gyógyszertechnológus az InfoRádiónak elmondta: a tabletta jeladóként segítheti a betegek kezelésének hatékonyságát.

A Neander-völgyi ember negyedmillió évvel ezelőtt már használta a vörös okkert, sok tízezer évvel korábban, mint eddig feltételezték - derítették ki a Leideni Egyetem kutatói, akik vizsgálataikat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban ismertették.

Tizenegy távoli csillag körül keringő huszonhat bolygót fedezett fel a NASA bolygóvadász űrteleszkópja, a Kepler.

Először állított elő mágnesre reagáló szappant egy nemzetközi kutatócsoport - számolt be a BBC hírportálja. Az eredmény azt is jelenti, hogy a szappan és minden olyan anyag, amelyet feloldottak vele, könnyedén eltávolítható mágneses mező alkalmazásával. Szakértők szerint nagyon jól hasznosíthatnák például olajjal szennyezett vizek megtisztítására.

Kisebb valószínűséggel alakulnak ki az Alzheimer-kórhoz köthető fehérje lerakódások azoknak az embereknek az agyában, akik edzésben tartják magukat olvasással, írással és játékokkal - állapították meg amerikai kutatók.

Akár négyéves gyerekeknél is jelezheti az agyi szkennelés, hogy később gondjai lesznek az olvasással - állapították meg amerikai kutatók.

Az embrionális őssejtek első humán kipróbálása során javult a látása annak a két önkéntesnek, akiknél degeneratív látásvesztés miatt elsőként alkalmazták az úttörő terápiát: a módszer biztonságosnak tűnik, nincs jele káros mellékhatásoknak - közölték amerikai kutatók a The Lancet című orvosi folyóiratban.

Alternatív üzemanyagok forrásaiként nem csak a kukorica, repce, cukornád és egyéb szántóföldi növények jöhetnek szóba, hanem például az algák is. A szárazföldi növényekkel szemben számos előnnyel rendelkeznek: nagy mennyiségben nőnek a tengerben, nem kell trágyázni őket, nem veszik el a teret az élelmiszernövényektől, ugyanakkor valóságos szénhidrátbombák.

Mágneses vihart okoz a Föld térségében egy erős napkitörés; a jelenség kedden éri el a maximumát - jelentette be az amerikai óceán- és atmoszféra kutató intézet.

A fekete csokoládé rendkívüli mértékben növeli a szívelégtelenség miatt kezelt betegek ereinek rugalmasságát - mutatták ki amerikai kutatók, akik tanulmányukat az European Heart Journal című szaklapban tették közzé.

A ganajtúró bogarak gyakran lejtenek táncot az általuk gyártott trágyagolyókon, aminek fontos oka van: mint azt svéd kutatók kiderítették, a rovarok így tájékozódnak.

Dinoszauruszok "gyorsforgalmi útját" tárták fel amerikai paleontológusok Colorado államban, a "főútvonalat" az őshüllők 98 millió évvel ezelőtt használtak. A felfedezésről a Cretaceous Research című folyóirat februári számában jelenik meg tanulmány.

Német kutatók megfejtették, mitől képesek a gyöngybaglyok szinte teljes csendben vadászni. A lopakodó üzemmód fő titka, hogy a madarak lassan, kevés szárnycsapással tudnak repülni, lassú röptüket pedig szárnyuk alakja és mérete teszi lehetővé.

Míg az ősi ékírásos szövegek, valamint az edényekben talált maradványok arra utalnak, hogy Mezopotámia lakosai kedvelték a gabonafélékből előállított erjesztett italt, gyakorlatilag semmit sem lehet tudni arról, hogyan állították elő a sumér sörféleséget - elképzelhető, hogy az nem is tartalmazott alkoholt.

Amerikai és holland csillagászok egy olyan távoli, a teleszkópokkal nem látható törpegalaxist fedeztek fel, amely feltételezéseik szerint kizárólag sötét anyagból állhat.

A Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézetének szív-elektrofiziológiai laboratóriuma Kelet-Európa első akkreditált oktató központja lett.

Az egyre növekvő emberi szén-dioxid kibocsátás jelentős hatással lehet a tengeri halak agyára és központi idegrendszerére, komolyan veszélyeztetve ezzel az állatok túlélési esélyeit - figyelmeztetnek kutatók.

Az emberi populációk kulturális és biológiai evolúcióját a legutóbbi jégkorszak során vizsgáló komputeres modellek új támpontokat szolgáltatnak arra, hogy miért halt ki a Neander-völgyi ember; az Arizonai Állami Egyetem, valamint a Coloradói Egyetem antropológusai kutatásaikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.