- Az Nvidia a világon elsőként érte el az 5 billió dolláros piaci értéket, és ez a mesterséges intelligencia körüli eufória tökéletes szimbóluma
- A ChatGPT 2022-es megjelenése óta a vállalat részvénye tizenkétszeresére nőtt, chipjei pedig az AI-modellek alapját képezik.
- Az Nvidia nemcsak technológiai, hanem geopolitikai tényező is; kulcsszereplő az USA–Kína chipversenyben, és az amerikai kormány stratégiai partnere
- Bár sokan túlértékeltségtől tartanak, a vállalat kimagasló nyereségessége és piaci pozíciója egyedülállóvá teszi a modern gazdaságban
Amikor az Nvidia a napokban elérte az 5 billió dolláros piaci értéket, a tőzsde történetében új korszak kezdődött. A vállalat, amely húsz évvel korábban még a videojátékok grafikai processzoraival építette hírnevét, mára az emberi gondolkodást utánzó gépek egyik legfontosabb motorját gyártja.
Jensen Huang, az alapító és vezérigazgató, most a világ nyolcadik leggazdagabb embere. 179 milliárd dolláros vagyonával nemcsak személyes sikertörténetet írt, hanem szimbóluma is lett annak, ahogy a mesterséges intelligencia átrendezi a globális gazdasági erőviszonyokat.
Az Nvidia részvényeinek tizenkétszeres emelkedése a ChatGPT 2022-es indulása óta nem pusztán egy technológiai hullám eredménye, hanem annak jele, hogy a piac a mesterséges intelligenciát tekinti az új internetnek. Egy általános célú technológiának, amely minden iparágat átalakít.
A vállalat H100 és Blackwell chipjei lettek az AI-modellek szíve és agya. Ezek hajtják azokat a szuperszámítógépeket, amelyek a nyelvi modellektől az önvezető autókig minden területet áthatnak.
Az Nvidia nemrég 500 milliárd dollárnyi chipmegrendelést jelentett be, és hét, az amerikai kormány számára épülő szuperszámítógépen dolgozik.
Ezzel a vállalat nemcsak piaci, hanem stratégiai szereplővé is vált.
A chip ugyanis ma már nem csupán egy alkatrész, hanem geopolitikai fegyver is. Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek az exportkorlátozások miatt az Nvidia a globális technológiai frontvonalba került.
Amikor Donald Trump és Hszi Csin-ping találkozóján napirendre kerültek az amerikai chipek, az nemcsak egy vállalatról, hanem a mesterséges intelligencia feletti befolyásról is szólt. A szilíciumlapkák, amelyek egykor csupán számítógépekbe kerültek, ma a nemzetbiztonság, a gazdasági növekedés és az innováció kulcsaivá váltak.
A piac eufóriája közben a számok sem teljesen irracionálisak. Bár az Nvidia kapitalizációja öt év alatt húszszorosára, tíz év alatt pedig háromszázszorosára nőtt, értékelési mutatói nem lógnak ki drámaian az iparági átlagból.
A vállalat P/E rátája 58, míg a technológiai szektoré 61. A P/CF mutatója 56, az iparágé pedig 45. De ami igazán figyelemreméltó, az a nyereségesség. Az Nvidia saját tőkearányos megtérülése (ROE) 109 százalék, szemben az iparági 30-cal. Az eszközarányos megtérülése (ROA) is 53 százalék, ami több mint ötszöröse a versenytársak 10 százalékos átlagának.
Az Nvidia tehát nemcsak növekszik, hanem közben értéket is teremt. Nemcsak a jövő ígéretéből él, hanem a jelen profitjából is. Ezért tartják a befektetők viszonylag racionálisnak a cég magas értékelését.
Miközben a mesterséges intelligencia körüli befektetési láz újabb és újabb vállalatokat vonz, a többség még csak keresi az üzleti modellt, amely képes lesz tartósan bevételt termelni. Az Nvidia ezzel szemben a fizikai infrastruktúra szintjén uralja a piacot.
A chipjei nélkül nem futna sem az OpenAI, sem a Google DeepMind, sem a Meta mesterséges intelligenciája.
A tőzsdeindexekben betöltött jelentős súlya pedig világgazdasági relevanciát is ad a cégnek. Amikor az Nvidia árfolyama megmozdul, akkor számos nyugdíjalap és indexalap értéke is megváltozik.
A kérdés immár nem az, hogy meddig nőhet még az Nvidia, hanem hogy milyen világ épül köré. A mesterséges intelligencia korában egyre inkább nem az számít, hogy kinek jobb a modellje, hanem az, hogy kinek erősebb a vasa. Így az Nvidia felemelkedése nem pusztán a részvényárfolyamokról szól, hanem egy új ipari forradalom nyitófejezete.
A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense





