„A reklámadó jelenleg érvényes 0 százalékos kulcsa egyáltalán nem azt jelenti, hogy a hazai reklám- és médiapiac szereplői ne fizetnének adót. Minden más magyarországi vállalkozáshoz hasonlóan az általános adózási szabályok szerint fizetnek társasági adót, helyi iparűzési adót, általános forgalmi adót, foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket és más adókat” – közölte a Magyar Reklámszövetség és társszakmai szövetségei a reklámadó 3,75 százalékos kulcsának bevezetéséről szóló kormányzati bejelentésről.

Mint fogalmaznak: „a reklámadó egy további, árbevételt terhelő különadó, amely a magyar vállalkozások nyereségességétől függetlenül, vagyis

„akár veszteséges működés esetén is fizetési kötelezettséget eredményezhet. A javarészt reklámbevételekből működő hazai tartalomszolgáltatók működését, üzleti fenntarthatóságát közvetlenül és különösen negatívan érinti a reklámadó újrabevezetése”

– vélik. Hozzáteszik: nem látják biztosítottnak, hogyan vonatkozna a különadó a hazai reklámköltés közel 40 százalékát adó globális techóriásokra, amelyek jellemzően nem magyar adóalanyok, más uniós tagállamból értékesítik szolgáltatásaikat. Egy újabb adóteher tovább rontaná a hazai médiapiac versenyképességét a globális szereplőkhöz képest, függetlenül attól, hogy utóbbiak reklámadó-befizetései megtörténnek-e – közölték. Hangsúlyozták: „a reklám nem pusztán egy gazdasági ágazat bevételi forrása, hanem a teljes magyar gazdaság növekedésének egyik ösztönzője. Az MRSZ megbízásából a PwC Magyarország által készített hatástanulmány szerint minden reklámra fordított 1 forint mintegy 6 forinttal járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez.”

Úgy vélik: a reklámipar különadóztatása nem kizárólag a közvetlenül érintett vállalkozások problémája. A reklámköltségek emelkedése vagy a reklámberuházások visszafogása a gazdaság más ágazataira is hatással lehet, mérsékelheti a fogyasztás és a vállalati növekedés ösztönzését, és ezen keresztül a GDP alakulását is kedvezőtlenül befolyásolhatja.

A Magyar Reklámszövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy a reklámadó visszavezetéséről szóló döntéshez tegye nyilvánossá a részletes nemzetgazdasági hatásvizsgálatot, beleértve a várható GDP-hatást, a reklámköltések alakulását és a közvetett költségvetési következményeket.