Az ivarváltás számos állatfajnál előforduló jelenség, ilyenkor szokatlan hőmérsékletek vagy kémiai szennyező anyagok hatására egyes genetikailag nőstény egyedek hímként fejlődnek ki. Halak, hüllők és kétéltűek esetében jól ismert ez a változás, arról azonban eddig keveset tudtunk, hogyan befolyásolhatja a populációk fennmaradási esélyeit – számolt be róla a 24.hu.
A Bókony Veronika kutatóprofesszor által vezetett vizsgálat most kimutatta, hogy az erdei békák körében az ivarváltott hímek ugyan képesek sikeresen szaporodni, de nem egészen úgy, mint a genetikai hímek.
Az eredmények alapján az ivarváltott hímek ugyanolyan sikeresen versenyeznek más hímekkel, termékenyítik meg a petéket és hoznak létre életképes utódokat, mint a normál hímek. Ennek ellenére mégis jóval kevesebb utódot nemzettek, mert a nőstények az ivarváltott hímekkel párosodva petéiknek csak egy részét rakják le, a többit pedig egy kívánatosabb partnernek tartogatják – olvasható a HUN-REN közleményében.




