Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
A mesterséges intelligencia humanoid megjelenítése.
Nyitókép: Colin Anderson Productions pty l/Getty Images

Erre nagyon rápörögtek a görög fiatalok

Romániában viszont nem annyira kedvelték ezt.

2025-ben az Európai Unióban a 16-24 évesek 64 százaléka használt mesterségesintelligencia-eszközöket – jelentette az Eurostat. Ezzel szemben a 16-74 éves korosztálynak a 33 százaléka használt csak ilyen eszközöket.

A fiatalok 44 százaléka használta személyes célokra az MI-t, ezzel szemben az általános populáció 25 százaléka használta csak ilyen célra ezeket az eszközöket. Mint ahogyan az várható is volt, a fiatalabb korcsoportokban nagyobb eséllyel használták az MI-t oktatási kontextusokban (39 százalékuk), szemben a 16-74 éves korosztály 9 százalékos értékével – olvasható az elemzésben.

Továbbá az eszközök munkahelyi kontextusban való használata hasonló arányú volt a két korcsoportot összehasonlítva (16 százalék vs. 15 százalék). Mint írják, ez annak is köszönhető, hogy sok fiatal még nem lépett be a munkaerőpiacra.

Hozzáteszik, hogy az uniós országokat tekintve Görögországban mérték a legnagyobb arányt, ott 2025-ben a 16-24 évesek 84 százaléka használt MI-eszközöket. Szorosan követi a ranglistában az országot Észtország, ahol 83 százalékos volt ez az érték, kicsivel lemaradva jön utánuk Csehország 79 százalékkal. A legkevésbé Romániában használták tavaly ebben a korosztályban az AI-t, az arány mindössze 44 százalék volt.

Címlapról ajánljuk
Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

A rendőrség egy kórházból önkényesen távozó, életveszélyes sérüléseket szenvedett angol férfit keres, akit délután vittek kórházba miután elektromos rollerrel esett el – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×