A Balatonhoz kapcsolódó elbeszélések szerint a tó a történelem során nem csupán természeti képződmény volt, hanem emberi beavatkozások színtere is. A 13. századi krónikák alapján a Tihanyi-félszigeten élők a mongol támadások veszélye miatt duzzasztógátat emeltek a Sió völgyében. Ennek eredményeként a Balaton vízszintje mintegy öt méterrel megemelkedett, és a tó hullámai elnyeltek több, korábban létező települést, köztük Lostát is.

A helyi mondák szerint a művelet a Tihanyi Apátságot védte meg. A vízzel való védekezés bravúrját a 16. században, a török ostrom idején is megismételték - írja a veol.hu.

Mi lehetett az elárasztott Losta falu?

Losta feltételezett létezése évszázadok óta foglalkoztatja a helybélieket és a kutatókat. A források arra utalnak, hogy a település a Tihany és Zamárdi közötti területen feküdhetett, mielőtt az áradás elérte.

Mivel a Balaton vízszintje az emberi beavatkozásokat megelőzően alacsonyabb volt, feltételezhető, hogy a mai tómeder több part menti területet, köztük a falu házait és földjeit is magában foglalta.

Lostát említi a tihanyi apátság 1082-es adománylevele is, és egyes feltételezések szerint a névadás a tó elnevezésével is összefüggésben állhat, bár ez utóbbi nem bizonyított. A falu elmerülése nem természeti katasztrófa, hanem egy stratégiai emberi döntés következménye volt.

Műholdas adatok

A modern technológia új fényt vethet a legendára. A Sentinel-2 műhold által rögzített, közel 800 kilométer magasból készült felvételek elemzése során vízrajzi anomáliákat és sekély mintázatokat észleltek Tihany és Zamárdi között. Ez a terület pontosan megegyezik azzal a lokációval, ahol a krónikák Losta falu nevét említik. Bár a tudományos bizonyítás még várat magára,

a műholdképekből származó adatok felerősítik azt a hitet, hogy a „magyar Atlantisz” legendája valós alapokon nyugszik,

és a falu nyomai a Balaton hullámai alatt lehetnek.

Párhuzam az Atlantisszal

A Balaton elmerült településéről szóló történet párhuzamba állítható a világ egyik legnagyobb legendájával, az elsüllyedt Atlantisszal. Platón görög filozófus i. e. 360 körül írt Atlantisz mítosza egy erkölcsileg megromlott, de fejlett civilizációról szól, amely „egy nap és egy éjszaka alatt” tűnt el a tengerben. A mítosz iránti érdeklődés a mai napig él: 2025-ben például a Kanári-szigetek közelében, sonar-felvételeken azonosítottak a platóni leírásra (koncentrikus falak és csatornák) feltűnően hasonlító tengerfenéki struktúrákat.

Bár a Balaton Losta nevű faluja nem fejlett birodalom volt, és a vízszintemelés okai ismertek, a két legenda közös vonása az emberi vágy az elveszett, víz alá került múlt megismerésére.