A mesterséges intelligencia térhódításával a negyedik ipari forradalom napjait éljük – mondta az InfoRádióban Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

„Az első ipari forradalomban is számos olyan közgazdasági könyv jelent meg, amely hasonló összefüggéseket vetített előre, hogy a gőzgép megjelenése majd tömeges munkanélküliséget fog okozni. Most már több mint száz éves tapasztalat alapján tudjuk, hogy ez nem így történt,

a gőzgép nem tömeges munkanélküliséget eredményezett, hanem termelékenységi robbanást, hasonlóan például az internethez vagy a digitalizációhoz.

Arra számítok, hogy a mesterséges intelligencia, illetve az automatizáció tömeges elterjedése egy hasonló hatékonyságbeli javulást fog eredményezni a globális gazdaság számára” – adott hangot optimizmusának.

Horváth Sebestyén arra is kitért, hogy a munkaerőpiac mely területein vált már dominánssá a mesterséges intelligencia.

„Elsődlegesen a szellemi munkát végzők lesznek érintettek a mesterséges intelligencia megjelenésében, így felértékelődhetnek a különböző szakmák vagy a kétkezi munkák; az egyik amerikai egyetem készített egy tanulmányt az egyik legnagyobb amerikai állásközvetítő állásajánlatait elemezve, és az lett a tapasztalatuk, hogy a legreziliensebb, a mesterséges intelligencia terjedésének leginkább ellenálló szakmák közé tartoztak a különböző emberi kontaktust igénylő munkakörök, például a pszichológusi, a gyógypedagógusi vagy logopédusi. Tehát olyan ágazatok, szakmák, ahol elengedhetetlen, hogy az emberek ténylegesen tudjanak beszélgetni egymással, tényleges kapcsolat jöjjön létre. Az emberi tényezőt márpedig nem lehet minden esetben mesterséges intelligencia által vezérelt szoftverrel helyettesíteni” – ecsetelte.

Az elemző azt is kifejtette, hogy az új technológia mennyire veheti át az emberek szerepét a hétköznapokban.

„Arra lehet számítani, hogy az eddig kialakult struktúra még tovább finomodik, és előtérbe fognak kerülni azok az ágazatok, amelyek elterjedését vagy a hozzáadott értékét kevésbé tudja majd kiváltani a mesterséges intelligencia. De az fontos, hogy

minden egyes munkavállaló foglalkozzon a mesterséges intelligenciával.

Én mindig úgy szoktam fogalmazni, hogy nem a mesterséges intelligencia fogja kiváltani a munkahelyünket, hanem az az ember, munkavállaló, aki használja a mesterséges intelligenciát, tehát mindenkit arra buzdítok, hogy használjuk a különböző szoftvereket és ismerkedjünk vagy barátkozzunk vele!” – fogalmazott.

Az már szerinte egy másik probléma – és ez inkább nem is a munkaerőpiac szempontjából fontos kérdés, hanem a versenyképesség szempontjából –, hogy ha megnézzük a leginkább elterjedtebb vagy a legfejlettebb AI-szoftvereket, akkor ezek között gyakorlatilag egy európai fejlesztésű sincsen, mindegyiket Kína, Japán vagy az Egyesült Államok vállalatai fejlesztették. Az európai ipar, a technológiai szektor ezen a területen szintén nem tudott versenyképessé válni az elmúlt években.

Horváth Sebestyén hozzátette: a mesterséges intelligencia minden korábbinál gyorsabban vált a mindennapjaink részévé.

A cikk alapjául szolgáló interjút Szabó Gergő készítette.