Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Nyitókép: nobelprize.org

Az immunrendszer szabályozásáért járt idén az orvosi-élettani Nobel-díj

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A test immunrendszerét szabályozni kell, különben megtámadhatja saját szerveinket. Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi 2025-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kaptak a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos úttörő felfedezéseikért, amely megakadályozza, hogy az immunrendszer károsítsa a szervezetet.

Immunrendszerünk nap mint nap több ezer különböző mikrobától véd meg minket. Ezek mindegyike másképp néz ki, és sokuk, egyfajta álcázásként, hasonlóságot mutat az emberi sejtekkel. Hogyan határozza meg az immunrendszer, hogy mit kell támadnia és mi ellen kell védekeznie?

Mary Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi, a 2025-ös orvosi-élettani Nobel-díjasok, a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos alapvető felfedezéseket tettek: azonosították az immunrendszer biztonsági őreit, a szabályozó T-sejteket, amelyek megakadályozzák, hogy az immunsejtek megtámadják a saját testünket.

A T-sejtek működése (nobelprize.org)
A T-sejtek működése (nobelprize.org)

„Felfedezéseik döntő fontosságúak voltak az immunrendszer működésének megértésében, és abban, hogy miért nem alakul ki mindannyiunknál súlyos autoimmun betegség” – mondta Olle Kämpe, a Nobel-bizottság elnöke.

Az elismerésről kiadott tájékoztató szerint Shimon Sakaguchi 1995-ben az árral szemben úszott, amikor megtette az első kulcsfontosságú felfedezést. Akkoriban sok kutató meg volt győződve arról, hogy az immuntolerancia csak a potenciálisan káros immunsejtek csecsemőmirigyben történő eliminációjának köszönhetően alakul ki, egy központi toleranciának nevezett folyamaton keresztül. Sakaguchi kimutatta, hogy az immunrendszer összetettebb, és

felfedezett egy korábban ismeretlen immunsejt-osztályt, amely védi a szervezetet az autoimmun betegségektől.

Mary Brunkow és Fred Ramsdell a másik kulcsfontosságú felfedezést 2001-ben tették, amikor magyarázatot adtak arra, hogy egy adott egértörzs miért különösen érzékeny az autoimmun betegségekre. Felfedezték, hogy az egerekben mutáció van egy génben, amelyet Foxp3-nak neveztek el. Azt is kimutatták, hogy a gén emberi megfelelőjében bekövetkező mutációk egy súlyos autoimmun betegséget, az IPEX-et okozzák.

Két évvel később Shimon Sakaguchinak sikerült összekapcsolnia ezeket a felfedezéseket. Bebizonyította, hogy a Foxp3 gén szabályozza az általa 1995-ben azonosított sejtek fejlődését. Ezek a sejtek, amelyeket ma szabályozó T-sejteknek nevezünk, más immunsejteket figyelnek, és biztosítják, hogy immunrendszerünk tolerálja a saját szöveteinket.

Az újonnan felfedezett T-sejtek felismerik, ha az immunrendszer hibásan támad és lecsillapítják a beindult immunfolyamatot, így megakadályozva egy autoimmun betegséget (nobelprize.org)
Az újonnan felfedezett T-sejtek felismerik, ha az immunrendszer hibásan támad és lecsillapítják a beindult immunfolyamatot, így megakadályozva egy autoimmun betegséget (nobelprize.org)

A díjazottak felfedezései elindították a perifériás immuntolerancia területének kutatását, ösztönözve a rák és az autoimmun betegségek orvosi kezeléseinek fejlesztését. Ez

sikeresebb transzplantációkhoz is vezethet.

Az újfajta kezelések közül több jelenleg is klinikai vizsgálatok alatt áll.

Címlapról ajánljuk
Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.

Kitzinger Szonja: a balatoni strandéttermekben és street food büfékben is megjelentek az ínyenc falatok

14. alkalommal jelent meg a Magyar Konyha magazin nyári lapszámának mellékleteként a Balaton gasztrokalauz. A kiadvány idén megújult formában, a korábbiaknál szigorúbb válogatással mutatja be a tó környékének legjobb gasztronómiai helyeit, a szerkesztőség által legjobbnak ítélt TOP 100-at.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 16 órakor jön Magyar Péter bejelentése, kikerült az energiaterv

Tisza-kormány: 16 órakor jön Magyar Péter bejelentése, kikerült az energiaterv

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×