„A biotechnológia valahol nagyon szexi, merthogy a biológia és a technológia ötvözete” – mondta Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. biotechnológiai üzletágának igazgatója a Bosch–Richter Innovátorok Napján.

„Kevesen tudják, hogy a biotechnológia egy hungarikum. Eleki Károly volt, aki ezt a szót először használta és kvázi feltalálta, és mára divatos lett. A modernitással párosul, és arról szól, hogy élő szervezeteket vagy biológiai folyamatokat használunk fel arra, hogy az emberiség számára hasznos termékeket állítsunk elő” – tette hozzá.

Mint az előadásában általános derültséget keltve fogalmazott, „a sör készítése is biotechnológia”. Mint Bogsch Erik elmondta,

a biotechnológia a társadalom kezdete óta velünk van, a kenyér vagy a sör esetében például évezredek óta élesztőket használunk, hogy a termék előálljon. Ami nagyon nagy változást hozott, az a gyógyszerbiotechnológia, a genetikai forradalom:

genetikailag módosítani tudunk sejteket úgy, hogy egy kívánt gyógyszerformát állítsanak elő. Az ipari gyógyszer-biotechnológia genetikailag módosított sejteket használ arra, hogy ipari méretekben tudjon speciális gyógyszerformákat előállítani, amit hagyományos kémiai szintetikus úton nem lehet.

A Bosch–Richter Innovátorok Napja fókuszában a jövő és az innováció áll. A kérdésre, hogy a következő néhány évben milyen területeken nyerhet nagyobb teret a mesterséges intelligencia a gyógyszergyártás és fejlesztés területén, Bogsch Erik azt mondta: az AI már ma is támogatja az egész gyógyszerfejlesztés és gyártás folyamatát. Eszközt ad a molekulák fejlesztésében a gyorsításra, bizonyos kockázatok csökkentésére, de a mindennapi gyártási munkát is segíti.

„A mesterséges intelligenciával javítani tudjuk az ellátási láncot akár biotechnológiai gyógyszerek esetében is, de gyorsítani tudjuk például a minőségbiztosítási vagy a törzskönyvi dokumentáció előállítását is” – mondta, hozzátéve: a mesterséges intelligencia mindenhol tud támogatni, függetlenül attól, hogy biotechnológiai termékről vagy egy kvázi hagyományos kismolekulás gyógyszertermékről van szó.

A mesterséges intelligencia még nem tudja magát a gyógyszerfejlesztést is nagymértékben támogatni, vagy akár egészen új, innovatív gyógyszereket előállítani – mondta a szakember, hozzátéve: ennek bizonyítéka, hogy eddig mesterséges intelligencia által generált molekulák még nem voltak sikeresek klinikai vizsgálatukon. „De csak azért, mert a jelenlegi mesterségesintelligencia-eszközök még nem tartanak ott, hogy ebben jobbak legyenek, mint az a sok gondolkodó kutató, aki ezt egyelőre még hatékonyabban tudja. Továbbra is úgy érzem,

a mesterséges intelligencia egy eszköz, ami egyre jobb lesz,

tehát előbb-utóbb segíteni fog abban is, hogy új gyógyszereket gyorsabban, kevesebb kockázattal fejlesszünk és állítsunk elő” – mondta Bogsch Erik.