Egyre nagyobb hangsúlyt fektet a nőgyógyászati gyógyszerek kutatására a Richter Gedeon Nyrt. – mondta el az InfoRádióban a vállalat vezérigazgatója. Orbán Gábor emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala idén tíz éve engedélyezte a Richter Gedeon gyógyszergyárban kifejlesztett cariprazine molekulát, amelyet azóta pszichiátriai betegségek kezelésére világszerte 46 országban használnak. A pszichiátria azonban csak egy része a vállalat kutatási területeinek.

„Négy üzletágunk közül az egyik a neuropszichiátriai eredeti kutatás. A kereskedelmi hálózatunk nőgyógyászatra van specializálva, tehát a neuropszichiátriában elsősorban a tevékenységek kezdeti fázisában, első szakaszában van szerepünk” – mondta a vezérigazgató az InfoRádióban. Hozzátette, az összes többi szakaszban, beleértve a klinikai vizsgálatokat, a Richter Gedeon Nyrt. már partnerekre támaszkodik. Azonban hangsúlyozta:

a neuropszichiátriában a preklinikai felfedező és korai szakaszban a Richternek kulcsszerepe van.

Orbán Gábor kijelentette: a vállalatnál továbbra is úgy gondolják, hogy bár ez az egyik legkockázatosabb tevékenység, amibe a Richter valaha belefogott, mégis szerepe lesz a 2030-as években is az üzleti modellben.

A vezérigazgató arról is beszélt, hogy a nőgyógyászat területén is új kutatásokat végeznek. Mint mondta, eddig az volt a jellemző, hogy ezen a téren a termékportfólió építése döntően külső projektek, meglévő termékek, törzskönyvezés előtt álló készítmények licencbe vételével, vagy akvizíciójával valósult meg, ám ez most megváltozott. Egyrészt azért, mert ezek elfogytak, másrészt pedig mert

a vállalatnak szembe kellett néznie a ténnyel, hogy világszerte azokat a kulcsterületeket, amik a női egészség szempontjából kritikus jelentősségűek, nem kutatja komolyabban senki.

Orbán Gábor hozzátette, ez alatt azt érti, hogy olyanok nem kutatnak nőgyógyászati területen, akik képesek lennének piaci bevezetésig vinni egy-egy új molekulát. Ezek a területek az endometriózis, a PCOS, valamint a meddőséghez kapcsolódó különböző problémák. A Richter Gedeon Nyrt. úgy kezdett el ezekkel foglalkozni, hogy egy Belgiumban található létesítményben a kutatók csak erre koncentrálnak.

A vezérigazgató is elismerte, hogy hosszú folyamat, amíg egy kutatásból gyógyszer lesz, hiszen mindenek előtt meg kell találni és validálni hozzá a biológiai célpontot, amire a gyógyszermolekula hatni fog. Ezt követően ki kell fejleszteni a gyógyszermolekulát, ami lehetőleg csak a célpontra hat, csökkentve ezzel a lehetséges mellékhatásokat. Ezután következnek a kísérletek először laboratóriumban, majd állatokon, végül pedig klinikai tesztekben.

A gyógyszerfejlesztés rendszerint éveken keresztül zajlik, több száz vagy több ezer beteg bevonásával, mielőtt összeáll egy dosszié – a cariprazine esetén ez 1,2 millió oldalas volt –, és végül ezt hagyja jóvá a gyógyszerhatóság

– magyarázta Orbán Gábor.

A Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója a mesterséges intelligencia lehetséges gyógyszeripari felhasználásáról is beszélt. Mint mondta, ez az egyik legígéretesebb alkalmazási területe a technológiának, és a szakmában nagyon sokan vélekednek úgy, hogy

az AI használatával mind a ráfordított időt, mind a költségeket lehetséges lesz csökkenteni az alkalmazásával, például fehérjék számítógépes modellezésével.

Megjegyezte azonban, hogy jelenleg még nem tart ott a dolog, hogy akár egyetlen mesterséges intelligencia által javasolt molekula is a jóváhagyás küszöbén lenne. Eredetileg az volt az elképzelés, hogy ez idén már megvalósulhat, ám egyelőre még nem látni jelét.

Orbán Gábor szerint ugyan nagyságrendekkel meggyorsította a kutatás folyamatát, hogy az AI 1000 lehetséges molekulából 900-at kapásból kiszór, és csak a megmaradt 100-ra kell koncentrálni, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a mesterséges intelligencia egymás után „köpné magából” a gyógyszerjelölteket.