A „tehetséges szótanuló” kutyák („Gifted Word Learners”) nemcsak megjegyzik a játékok neveit, hanem képesek új, teljesen más kinézetű tárgyakra is kiterjeszteni a szavak jelentését, ha azok ugyanarra a funkcióra használhatók. Ezt az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusai mutatták ki – írja a hvg.hu a Current Biology folyóirat cikke alapján. Ez a készség eddig kizárólag kisgyermekeknél, és egy-egy hosszú éveken át tanított papagáj vagy bonobó esetében volt ismert.
Az embereknél a „jelentéskiterjesztés” a nyelvtanulás egyik alapköve, de a funkció alapján történő kiterjesztés még ennél is összetettebb készség.
Egy kisgyermek fokozatosan megtanulja, hogy a „csésze” szó a bögrére, a pohárra és a kulacsra is vonatkozhat, hiszen mindegyiket ivásra használjuk.
Ez a felismerés annak ellenére jön létre, hogy ezek a tárgyak formájukban anyagukban nagyon eltérőek egymástól, leginkább a használatuk módja (funkciója) köti őket össze.
Különlegesen fejlett agyi képesség a funkció felismerése
Míg számos állatfaj képes küllem alapján csoportosítani tárgyakat, a funkcióra vonatkozó, tanult szó kiterjesztése igen különleges elmebeli képességeket feltételez.
„A tehetséges szótanuló kutyák egyedülálló lehetőséget kínálnak e jelenség vizsgálatára, mivel ők a gazdával való játék során, természetes interakciókban gyorsan tanulják meg a szavakat – a játékok neveit” – mondta Claudia Fugazza, a tanulmány vezető szerzője.
„Eredményeink azt mutatják, hogy ezek a kutyák nem egyszerűen megtanulják a tárgyak neveit, hanem olyan szinten értik a szavak mögötti jelentést, hogy képesek azt teljesen új, nagyon eltérő kinézetű játékokra is alkalmazni – felismerve, mire valók ezek a tárgyak” – hangsúlyozta a szakember.
A kutatók 7 tehetséges szótanuló kutyát – hat border collie-t és egy ausztrál pásztorkutyát – vontak be a vizsgálatba.
A világon nagyjából 50-100 olyan tehetséges kutya van, aki természetes módon, a mindennapi játék során képes több tucatnyi játék nevét megtanulni.
A gazdik otthonában játékokkal kísérleteztek
A kísérlet négy szakaszból állt, mindet természetes környezetben, a gazdák otthonában, játékos interakciók közben végezték.
A tanulási szakaszban a kutyák két új szót tanultak, például „húz” és „hozz”, amelyek nem egy-egy tárgyat, hanem több, küllemében teljesen eltérő, de azonos módon használt játékot – húzogatós vagy behozós – jelöltek. Ezt követték a tesztek, amelynek során a kutyák bizonyították, hogy megtanulták az új szavakat, és helyesen választották ki a megfelelő játékot, ha a gazda a „húz” vagy a „hozz” szót mondta ki.
A kísérlet következő szakaszában a kutyák új, küllemében nagyon különböző játékokkal játszhattak „húzogatósat” vagy „behozósat” a gazdával, ahogy korábban is, de most a játék neve nem hangzott el egyszer sem.
A kutyák általánosítani is tudtak
A végső tesztben, a kutyáknak ezen új tárgyak közül kellett kiválasztani, amikor a gazda a „húz” vagy a „hozz” játékot kérte. A kutyák nagy biztonsággal választották ki a megfelelő, addig névtelen tárgyat – vagyis általánosították a szavakat funkcionális kategóriákra.
Ez az első bizonyíték arra, hogy a kutyák képesek a szavakat funkcionális kategóriákra általánosítani, mégpedig természetes, játékos interakciók során. A húzogatós és a behozós játékok során a kutyák nem csak azt tanulták meg, hogy egy tárgynak van egy konkrét neve, hanem azt is észrevették, hogy a nevek bizonyos használati módhoz kötődnek. Azaz általánosították a nevek jelentését.
„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a szavakhoz kapcsolódó kategorizációra nemcsak az ember képes, hanem megjelenhet nem emberi, nem nyelvhasználó fajoknál is, természetes módon”
– mondta Miklósi Ádám, a tanulmány társszerzője. „Ez izgalmas új irányokat nyit annak megértésében, hogyan fejlődhettek ki a nyelvhez kapcsolódó készségek, és hogyan működhetnek fajunkon túl” – emelte ki a szakember.
Ha valakinek tehetséges a kutyája, jelentkezhet a kutatóknál itt.
